Az elnökhelyettes személye a tét az MSZP kongresszusán<br/>

A posztokról való döntés a legfontosabb napirendi pontja az MSZP hétvégi kongresszusának. Az egyetlen elnökjelölt a mostani elnök, Kovács László. Az igazi küzdelem az elnökhelyettesi posztért várható. A két vetélytárs, Szili Katalin és Nagy Sándor másként vélekedik a miniszterelnök-jelölt személyéről és a párt helyes irányvonaláról. Így talán a köztük való választás mutatja meg leginkább, hogy merre akarnak haladni a párt tagjai.

Kovács László az egyetlen jelölt
a pártelnöki posztra

Németh nem lesz miniszterelnök-jelölt ezen a kongresszuson

A tervek szerint nem nevezi meg a miniszterelnök-jelöltöt a kongresszus, bár ez ellen a borsodi szocialisták már megkezdték kampányukat. A Borsod megyeiek ugyanis azt szeretnék, ha a párt a hétvégén kihirdetné: Németh Miklóst jelölik miniszterelnöknek 2002-ben. Eddig körülbelül 1500 aláírást gyűjtöttek annak érdekében, hogy tűzze a kongresszus napirendre a miniszterelnök-jelölést.

Németh Miklós most nem vállal
pártfunkciót

Mivel Németh jelenleg nem vállalja a jelölést, kizártnak tűnik, hogy szóba kerüljön miniszterelnök-jelöltként a kongresszuson. Az sem biztos, hogy a kongresszus úgy dönt, hogy napirendre kerül a miniszterelnökjelölt-választás, hiába kardoskodnak ezért sokan a pártban. Kósáné Kovács Magda, a kongresszust szervező bizottság elnöke az [origo]-nak azt mondta, hogy ha napirendre kerül is a kérdés, akkor sem nevezhet meg jelöltet ez a kongresszus, mert ez ellentétes volna a párt alapszabályával. Ehhez a döntéshez ugyanis korábbi egyeztetésekre lett volna szükség. Szabó György, a párt Borsod megyei szervezetének elnöke (a Horn-kormány volt népjóléti minisztere) az [origo]-nak elmondta, hogy mindezek ellenére nem vonják vissza javaslatukat. Szabó szerint nem volna bölcs dolog, ha közel 1500 párttag akaratával szembehelyezkedne a kongresszus. Ugyanakkor hozzátette, ha nem veszik napirendre az ügyet, akkor sem lesznek elkeseredve, mert Németh visszavonulása óta nincs már akkora tétje a jelöltállításnak. Nevek említése nélkül Szabó azt mondta, hogy bizonyos meghatározó politikusok nem örültek volna Németh előretörésének, és ezért nem tud a volt miniszterelnök bekapcsolódni a "pártmunkába".

Németh közelmúltbeli sajtónyilatkozataiban elítélte Kovács László pártelnököt, aki határozottan ellenzi a miniszterelnök-jelölést két évvel a választások előtt. Ezt megelőzően mindkettőjük neve felmerült mint lehetséges miniszterelnök-jelölté. Vetélkedésük megosztotta a pártot, Németh mellett agitált többek Nagy Sándor volt szakszervezeti vezető és Gál Zoltán, az Országgyűlés volt elnöke is. Ugyanakkor mind Kovács, mind a hozzá közel álló szocialista politikusok úgy nyilatkoztak, hogy a pártnak szüksége van Némethre, és meg kell találni méltó helyét az MSZP-ben.

Egyetlen elnökjelölt van

Az egyetlen elnökjelölt Kovács László. A tagok javasolták még a párt élére Szili Katalint, az országgyűlés alelnökét, aki azonban nem vállalta a megmérettetést, mondván, jobb az egység a párton belül. A Népszabadságban megjelent, hogy Szili több jelölést kapott, mint Kovács.Keleti György, a jelölőbizottság elnöke azonban ezt határozottan tagadta.

Új funkció: az elnökhelyettes

Szili Katalin az elnökhelyettesi
posztra pályázik

Szili közelebb áll Kovácshoz, mint vetélytársa, Nagy Sándor. Erre utalhat az is, hogy Szili elsőként egyeztetett Kovács László pártelnökkel, mit kellene tennie, ha őt választják helyettesének. Nagy csak egy Kovácsot támadó sajtónyilatkozat után találkozott a pártelnökkel. Németh Miklós ügyében Szilinek Kovácshoz hasonló a véleménye, a közelmúltban azt mondta róla, hogy reméli, nem csak a pozíció érdekli Némethet. Nagy Sándor viszont úgy véli, hogy Kovács rossz tanácsadók hatása alá került, és hibásan döntött a pártvezetés, amikor nem vállalkoztak a miniszterelnökjelölt-állításra. Nagy rossz tanácsadókkal kapcsolatos vádjai nem kerültek szóba a pártelnökkel való találkozóján. A két politikust nemcsak a Németh-kérdés osztja meg, két generációt és irányvonalat képviselnek a pártban.
Ez a vita arról szól, hogy mi segíti inkább a párt választási győzelmét, ha csak olyan arcokat mutat, akik már a rendszerváltás előtt is politizáltak, vagy olyanokat is, akik 1989 után szálltak be az országos politikába.
A "régieket" Molnár Gyula MSZP-képviselő, jelenlegi alelnök bosszantotta fel leginkább, amikor egy 1999 nyarán tett nyilatkozatában azt mondta: ideje, hogy akik a Horn-kormány idején magasabb pozíciót töltöttek be, átadják helyüket az eddig háttérben lévőknek.

Molnár az [origo]-nak azt mondta, az elnökhelyettesi pozíció csak akkor lenne komoly politikai tényező, ha azt Németh kaphatná. Így viszont inkább üzenet értéke van, kit állít a nyilvánosság elé a párt. Molnár szerint ezért Szilinek sokkal jobbak az esélyei, mert nő, és magas közjogi méltóságot tölt be. (Szili Katalin az országgyűlés alelnöke, a Horn-kormányban környezetvédelmi államtitkár volt.) Lamperth Mónika szocialista képviselőnő szerint is az új tisztségre elsősorban azért van szükség, hogy egy második embert is meg tudjon jeleníteni a párt. Szili megválasztása a fiatalabbak előretörését jelezné a pártban, hiszen ő sohasem volt tagja az MSZMP-nek, és botrányok sem kapcsolódtak nevéhez. Nagy Sándor a rendszerváltás előtt a SZOT elnöke volt, majd később évekig az MSZOSZ élén állt. Két éve azért vonult vissza, mert neve szerepelt a Postabank VIP-listáján. (Ezen a listán azok szerepeltek, akik kedvezményes hitelt kaptak a Postabanktól.) Várhatóan Nagyot támogatják Németh hívei a szavazáson, bár Szabó György ezt kérdésünkre nem kívánta megerősíteni. Nagyot az egyik alelnöki posztra is jelölték, és foglalkozik a frakcióvezetőség gondolatával is.

Nagy Sándor szerint levajazták a posztokat

Más fontos beosztásokat is oszt a kongresszus

A kongresszusi tisztújításra a jelölések befejeződtek, de a helyszínen jelen lévők egyharmadának támogatásával még újabb nevek kerülhetnek a jelöltlistákra. Szanyi Tibor, aki a jelöléskor 20%-os támogatást sem tudott megszerezni, már jelezte, hogy így kíván a kongresszuson alelnökjelöltté válni.
Lamperth Mónikát eredileg elnökhelyettesnek is jelölték, de ettől visszalépett. Az [origo]-nak azt mondta, hogy azért, mert továbbra is alelnökként szeretne dolgozni a pártban, a megkezdett felaldatokat kívánja tovább folytatni. Lamperth közel áll Szilihez, együtt jártak egyetemre, és Szili úgy nyilatkozott, hogy megválasztása esetén feltétlenül számít Lamperth segítségére a munkában. Alelnökből kettő van a pártban, a jelöltek: Juhász Ferenc, Lamperth Mónika, Lendvai Ildikó, Nagy Sándor és Szekeres Imre. Felmerült Molnár Gyula neve is, de nem kapta meg a jelöltséghez szükséges szavazatokat. Molnár mostanáig Lamperth mellett a másik alelnök volt, de a közelmúltban elbukott a budapesti MSZP-szervezet elnökségért vívott harcban is. Molnár többször támadta a sajtóban a párt régi vezetőit, felszólítva őket, hogy nézzenek szembe a kormányzás és az előző kampány alatt elkövetett hibákkal. Molnár az [origo]-nak azt mondta, nem csalódott a kudarcok miatt, mert az elnökség tagjai közé még bekerülhet. Szerinte azért nem kapott elég jelölést, mert szókimondó, nem mindenáron konszenzust kereső magatartása zavarta az "elődpárti habitusúakat".

A 10 elnökségi helyre hetven jelölt van. Jelölést kapott, de nem vállalja a megmérettetetést Gál Zoltán és Kósáné Kovács Magda. Mindketten a Horn-kormány befolyásos politikusai voltak, Gál az országgyűlés elnöke, Kósáné pedig munkaügyi miniszter volt. Kósáné az [origo] kérdésére így indokolta visszalépését: "Csak." Később három okot sorolt fel, amelyek nem befolyásolták döntésében. Ezek szerint nem azért vonul vissza, "mert egyesek generációs feszültséget keltenek a pártban, mert kollektíven megbélyegzik a Horn-kormány tagjait, mert önmérsékletre szólítottak fel". Kósáné a továbbiakban az elnökségen kívül tovább folytatja munkáját a pártban.

Most először kell érvényesülnie a '98-as kongresszus döntésének, miszerint a vezetésben legalább 20%-nyi nőnek és ugyanennyi 35 év alattinak kell lennie. A pártelnök, az elnökhelyettes, a két alelnök, a pénztárnok és a kilenc elnökségi tag mellett a frakcióvezetővel ez 15 főt jelent, akik között tehát három nőnek és három fiatalnak kell lennie a jövő héttől. Keleti György szerint a jelölések alapján van rá esély, hogy a kvótát sikerül betartani.

A kongresszus vendége lesz Gerhard Schröder német kancellár, és meghívták Gorbacsovot, a Szovjetunió utolsó vezetőjét is.

Magyari Péter

Ajánló: