A kisebbségi szervezetek tiltakoznak az etnikai hivatal vezető-jelöltje ellen<br/>

Több kisebbségi szervezet aggodalmát fejezte ki, hogy a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal (NEKH) leendő elnökével kapcsolatban felmerült Báthory János, NEKH korábbi munkatársának neve is. Báthorynak a kisebbségi politikusok szerint az 1994-es kormányváltáskor egyebek mellett azért kellett távoznia, mert ezt maguk a kisebbségek kérték. Az Igazságügyi Minisztériumban sem megerősíteni sem cáfolni nem kívánták Báthory jelölését, aki viszont megerősítette, hogy szóba került a neve, hivatalos felkérést azonban nem kapott.

Több kisebbségi szervezet vezetője aggodalmának adott hangot az ügyben, hogy a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal napokban menesztett elnökének helyére a híradások szerint Báthory János, a Határon Túli Magyarok Hivatalának munkatársa is esélyesként került szóba.

Báthory a rendszerváltás előtti években több, "felülről létrehozott", az államhoz lojális roma szervezet megalakításában is részt vett, melyekből jórészt kimaradtak a pártállami kisebbségpolitikával egyet nem értő roma vezetők. A Báthory által 1985-ben életre hívott Országos Cigány Tanács korábbi tagjai ma az Országos Cigány Önkormányzat kulcsfigurái.

Az Országos Cigány Önkormányzat alelnöke, Osztojkán Béla úgy nyilatkozott: az OCÖ elnökségi határozata szerint a NEKH elnökének kinevezése kormányzati kompetencia, az OCÖ ebbe nem kíván beleszólni, Báthory személyét pedig nem kifogásolja.

Szemelvények Báthory János egyik tanulmányából

"Nem vitás, hogy a belső stabilitás szempontjából a cigányság minősített problémát jelent ... Esetükben az erjedésben lévő identitásproblémák mellé társult szociális feszültségek (amelyek hajlamosak etnikai feszültségekké alakulni) közvetlenül potenciális veszélyhelyzetet eredményeznek."

"Fennáll a veszélye, hogy a cigányság a magyarság ellenében kísérli meg kialakítani modern etnikai tudatát, melynek sikere és sikertelensége egyaránt aggasztó."

"Egyes cigány családok érintettek a szervezett bűnözés kialakításában. Várhatóan annak klasszikus összetevője, a politikai szférába való beépülés is meg fog jelenni."

A magyarországi kisebbségek és a biztonságpolitika (Kapu, 1991)

Horváth Aladár, a Roma Polgárjogi Alapítvány elnöke szerint Báthory kinevezése "egyértelmű hadüzenet lenne az európai igényességű roma politikának, és ellentétes lenne a kormányprogramban megfogalmazottakkal, nevezetesen, hogy az új kormány szakítani akar az elmúlt 50 év állam-szocialista cigány politikájával.
"A Pozsgay féle nemzeti-kommunista irányt képviselő Báthory szélsőségesen nacionalista és a progresszív cigány politikát zsigerből gyűlölő állami hivatalnok, az elmúlt 20 évben mindent elkövetett azért, hogy a mindenkori uralkodó hatalomhoz hűséges dísz-cigányok képviseljék a romákat. Azt remélem, hogy a kormány nem süllyed ilyen mélyre" - nyilatkozta a Roma Sajtóközpontnak Horváth Aladár.

Orsós Éva, a Mediátor Alapítvány igazgatója, a NEKH volt elnöke szerint "a kormányzat kisebbségpolitikáját minősíti, ha olyan személyben gondolkodnak, akivel a kisebbségek, különösen a legnagyobb hazai kisebbség, a romák nem értenek egyet. Báthory kinevezése azt jelentené, hogy nem találni olyan államigazgatásban jártas, a hazai kisebbségpolitikában elismert személyt, aki ezt a munkát elvállalná"- jelentette ki Orsós Éva.

Lásztity Péró, az Országos Szerb Önkormányzat elnöke azt tartaná szerencsésnek, ha egy kisebbségbarát, valamely kisebbséghez tartozó politikusa kerülne erre a posztra. Közölte: "Báthory személyét illetően úgy tudjuk, hogy az 1994-es kormányváltás idején, az akkori kisebbségi vezetők kérésére kellett a kisebbségi hivatal éléről a Határon Túli Magyarok Hivatalába távoznia".

Fuzik János, a szlovák önkormányzat elnöke szerint korai lenne tényként kezelni Báthory kinevezését, hiszen még folynak az egyeztető tárgyalások. A szlovákoknak van saját jelöltjük a NEKH vezetői posztjára, az illetőt azonban az elnök nem kívánta megnevezni, csak annyit mondott: nem Báthory az. Az országos román önkormányzatnál nem ismerik Báthoryt. Kreszta Traján elnök úgy nyilatkozott: " ha már eldöntötték, hogy őt nevezik ki, nem lehet mit csinálni".

Az Igazságügyi Minisztérium sajtófőnöke egyelőre sem cáfolni, sem megerősíteni nem kívánta, hogy tárgyalnak Báthory-val, mint ahogy azt sem, hogy Báthoryé mellett felmerült Hargitai János fideszes országgyűlési képviselő, az Országgyűlés Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottsága tagjának neve is. Hargitai János ezt megerősítette, és azt mondta: mivel a jelenlegi jogszabályok szerint a NEKH elnöki posztja köztisztviseli státus, összeférhetetlen képviselőségével, amelyről így le kellene mondania, ezt azonban nem akarja.

S. Kállai Szilvia, Roma Sajtóközpont (RSK)