A nevelőotthonok túlterheltek a kilakoltatások miatt<br/>

Radoszáv Miklós, a Fővárosi Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat általános igazgatóhelyettese szerint, ha a kilakoltatások a jelenlegi ütemben folytatódnak, a gyermekvédelmi szakszolgálatok és a nevelőotthonok képtelenek lesznek megbirkózni megnövekvő feladataikkal. Radoszáv szerint a mostani kilakoltatások hatására rövid időn belül ugrásszerűen meg fog növekedni az állami gondoskodásba kerülők száma: az utcára került gyermekeket általában állami gondozásba veszik. Budapesten eddig három kerületből jelezték, ha nem történik valami, akkor még a télen 58 gyerek kerülhet csak tőlük állami gondozásba.

Az Országgyűlés ez év júniusában fogadta el azt az indítványt, amely az önkényesekkel szembeni hivatalos eljárást jegyzői hatáskörbe rendeli. Ezzel az akár évekig is elhúzódó pereskedés helyett napok alatt sor kerülhet az önkényesek kilakoltatására. Ugyanakkor az Alkotmánybíróság múlt heti döntése kimondta: az államnak nem feladata minden állampolgár számára lakhatást biztosítani, kivéve, ha a hajléktalanság körülményei veszélyeztetnék az illető életét.

A Fővárosi Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat általános igazgatóhelyettese szerint az országszerte megindult kilakoltatási hullámmal tömegesen - akár az intézményhálózat működését veszélyeztető mértékben - fognak a kilakoltatott családok gyermekei állami gondozottá válni. Tavaly csak a fővárosban 86 olyan gyerek került a hálózatba, akiknek a szülei hajléktalanná váltak. Radoszáv szerint a kilakoltatások útján történő pillanatnyi problémakezelés sokkal többet visz el a konyháról, mint egy hosszú távú stratégia. Egy háromtagú kilakoltatott család például az állami ellátórendszerben évi egymillió forintjába kerül az államnak: a gyerek után 500 ezer, a szülők után 200-200 ezer forint a normatív hozzájárulás, melyet a család tagjait ellátó intézmények (nevelőintézet, hajléktalanszálló stb.) kapnak meg. Egy lakás éves bérleti díja ennél kevesebb - állítja a szakember, aki a megoldást az olcsó, a segélyekből élők számára is megfizethető bérlakások építésében látja.

A kilakoltatott gyermekek tömeges állami gondozásba kerülését az új gyermekvédelmi törvény (amelynek egyik legfontosabb, és a szakma által leginkább üdvözölt rendelkezése szerint pusztán anyagi okok miatt nem lehet a gyereket kiemelni a családból) hatályba lépése sem tudta megállítani. Az igazgatóhelyettes szerint bár a törvény elvileg választ ad a konfliktus feloldására azzal, hogy családi átmeneti otthonokat kell létrehozni, a gyakorlatban az önkormányzatok nagy része ezt nem tette meg, így a férőhelyek száma sem nőtt jelentősen. A Fővárosi Közgyűlés százmillió forintos pályázatára, amelyekből az átmeneti otthon építését vállaló kerületek részesülhettek volna, a 22 budapesti kerületből mindössze hat jelentkezett.

Az önkormányzatok passzivitására hivatkozva a Roma Polgárjogi Alapítvány egy törvénymódosítás előterjesztéséért lobbizik, mely szerint az önkormányzatok addig nem tehetnének utcára senkit, amíg ideiglenes elhelyezésükről nem gondoskodtak.

Az üres önkormányzati lakások száma mintegy negyedmillió Magyarországon, ezek két százalékában, általában a legértéktelenebbekben él a becslések szerint 6-15 ezernyi önkényes lakásfoglaló.

Márton-Tóth Andrea - Roma Sajtóközpont (RSK)