Demszky Gábor november 23-án az [origo] Vendégszobájában <br/>

Demszky Gábor, aki 1990 óta Budapest polgármestere, november 23-án 15 órától válaszol olvasóink kérdéseire az [origo] Vendégszobájában. A főpolgármester a Szabad Demokraták Szövetségének egyik alapítója, decemberben pedig az SZDSZ elnöki posztjáért indul.

Demszky Gábor az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának hallgatója volt, amikor egy baloldali diákkör szervezte tüntetés miatt, politikai szervezkedésben való részvétel vádjával egy évre kizárták az egyetemről és a KISZ-ből. Taxisofőrként, majd könyvtárosként dolgozott, végül 1976-ban szerzett jogi diplomát. 1971-81 között elvégezte az ELTE Bölcsészettudományi Karának szociológia szakát. 1981 tavaszán Lengyelországba utazott, ahol a könyvkiadásról tanult. 1981 végén Rajk Lászlóval közösen létrehozták az AB Független Kiadót, az engedély nélküli, szamizdat kiadványok sorát A lengyel ellenállás dokumentumai című forrásgyűjtemény nyitotta meg.
A rendszerváltás egyik fontos előmozdítójaként részt vett a Beszélő című folyóirat munkájában, szerkesztette az általa alapított Hírmondót, és közreműködött a Máshonnan Beszélő és a Magyar Zsidó című szamizdat lapok kiadásában. Összegyűjtött írásai egy része megtalálható a Magyar Elektronikus Könyvtárban. 1983-ban "hatóság elleni erőszak" címén hathavi börtönbüntetésre ítélték, amit három évre felfüggesztett a bíróság. 1988-ban a Szabad Kezdeményezések Hálózatának, majd az SZDSZ-nek egyik alapító tagja volt.

1988-89-ben a Soros Alapítvány ösztöndíjával tíz hónapot töltött az Egyesült Államokban, ott a Columbia University hallgatója volt.

Az 1990. évi országgyűlési választásokon a VII. kerület egyik képviselője lett, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának elnöke és a külügyi bizottság tagja. Az 1990-es önkormányzati választásokon pártja budapesti listavezetője.

1990. október 31-én a Fővárosi Közgyűlés alakuló ülésén Budapest főpolgármesterévé választották, ezért lemondott parlamenti mandátumáról. Az 1994-es és az 1998-as helyhatósági választásokon is újra elnyerte a főpolgármesteri tisztséget.

Demszky a Fidesz-FKgP kormánnyal többször is összetűzésbe került. A főváros vezetése következetesen kiáll a négyes metró építése mellett, amelyet azonban a kormány nem támogat. Így ha a főváros ragaszkodik a négyes metró megépítéséhez, ahhoz nem kap támogatást a kormánytól.

Az új Nemzeti Színház korábbi helyszíne, az Erzsébet téri gödör miatt is hosszú ideig ellentét feszült Demszky és a kormány között. A főváros 1997 májusában mondott le az állam javára az Erzsébet térről. A területet csak azzal a feltétellel kapta meg az állam, hogy ott épül meg a Nemzeti Színház. Az Orbán-kormány azonban 1998 októberében leállította az építkezést, így a szerződés értelmében a területet vissza kellett adnia a fővárosnak. Ezt az állam sokáig halogatta, míg végül megállapodás született arról, hogy a területet az állam visszaadja a fővárosnak, és az pályázatot ír ki a hasznosításra, illetve az eladásra. A megállapodás szerint a nyereségen az állam és a főváros egyenlő arányban osztozik, míg ha veszteséges lenne a beruházás, az állam fizeti a veszteséget.

2000. október 17-én Demszky Gábor bejelentette, vállalja a versenyt és a jelöltséget az SZDSZ elnöki tisztségéért. Beszédében elmondta: azért döntött így, mert szükség van egy erős és elvhű liberális pártra, hogy Magyarország normális ország legyen. Olyan SZDSZ-t akar felépíteni, amely markánsan különbözik az MSZP-től és a Fidesztől, és nem abban reménykedik, hogy a szocialisták farvizén csorogjon be a parlamentbe. Szerinte alaposan meg kell változni az SZDSZ-nek ahhoz, hogy újból cselekvőképes párt legyen. Röviddel Demszky bejelentése után Fodor Gábor is közölte: ő is indul az SZDSZ elnöki posztjáért.

Az SZDSZ Fővárosi Választmánya Demszky Gábort jelölte a párt elnökének. Az SZDSZ rendkívüli tisztújító küldöttgyűlése december 2-án és 3-án lesz. Ekkor várhatóan döntenek a párt új elnökéről.

Belépés az [origo] Vendégszobájába

[origo]

Ajánló: