Szigorú jelentés a környezetvédelemről<br/>

A Környezetvédelmi Minisztérium szakembere túlzottan szigorúnak tartja az Európai Unió országjelentésében szereplő megállapításokat. A civil környezetvédő szervezetek szerint a kormány csak szóban tartja fontosnak a környezetvédelmet, a gyakorlatban nem. Mai árakon 834 milliárd forintra lenne szükség a csatornázás, a szennyvízkezelés és -elvezetés EU-követelményeknek megfelelő kiépítéséhez. A levegőtisztasági előírások teljesítése 600 milliárd forintba kerülne, s további 1000 milliárdot igényelne a többi EU-s környezetvédelmi norma teljesítése.

Az előzetes vállalásoknál és az Európai Unió várakozásainál lassabban haladt Magyarország környezetvédelmi jogharmonizációja - áll a nyilvánosságra került országjelentésben. Az unió nagyobb erőfeszítéseket vár a levegőszennyezés, a hulladékgazdálkodás és a szennyvíztisztítás, -kezelés megoldásában. A jelentés elismerte az eddig elért eredményeket, a vízminőség védelmében tett lépéseket.

Zoltai Nándor, a Környezetvédelmi Minisztérium (KÖM) integrációs főosztályának vezetője szerint az EU korábbinál szigorúbb véleményének megalkotásában az is szerepet játszhat, hogy a brüsszeliek nem naptári évet vesznek figyelembe, hanem ősztől őszig értékelnek. Emiatt már jó néhány intézkedés a következő megmérettetésre csúszik át. A parlament elfogadta a hulladékgazdálkodási törvényt, és szinte teljes körűen kiépült a vízminőséget folyamatosan ellenőrző megfigyelőrendszer. Várhatóan 2001 első felében adják ki a hulladéktörvényhez még hiányzó végrehajtási utasításokat is.

Ennél borúsabban látja a hazai környezetvédelem jövőjét a Magyar Természetvédők Szövetségének vezetője, Schmuck Erzsébet. Szerinte a kétéves költségvetés tervezetéből pontosan kiderül, hogy a környezetvédelem ma Magyarországon semmiféle prioritást nem élvez. - Miközben a kormány a tárcák létszámleépítését tervezi, az EU- joganyag nemzetközi átvételének tervezetében közel 350 fős létszámemelést javasolnak ahhoz, hogy 2002-re teljesíteni tudjuk a tárcával szemben állított elvárásokat. A Környezetvédelmi Minisztériumra vonatkozó költségvetési fejezetben 2000-ben 58 milliárd forintot irányoztak elő, míg 2001-re ez az összeg csupán 54 milliárd. Ez is mutatja, hogy a kormány csak szóban tartja fontosnak a környezetvédelmet, a gyakorlatban nem, így előfordulhat, hogy emiatt bukik el vagy húzódik tovább Magyarország európai uniós csatlakozása.

Magyarország EU-tagként jelentős uniós forrásokra és nem csak PHARE-pénzekre is számíthat, különösen a csatornázás és a szennyvíztisztítás fejlesztésében, a levegő és a víz tisztaságának védelmére. Zoltai Nándor elmondta, évente átlagosan 44 millió eurós, úgynevezett előcsatlakozási támogatást kapunk. Idén öt programmal, elsősorban levegőtisztasági, szennyvíz kezelési és hulladékgazdálkodási beruházásokra sikerült lekötni az EU-támogatást. Ezt a pénzt jövőre használhatjuk föl, de már készülnek a következő programtervezetek is, például Győr szennyvízgondjainak megoldására, a debreceni régió és Szolnok komplex hulladékkezelésére és Szegeden a szennyvíztisztítás és azzal párhuzamosan szintén a komplex hulladékgazdálkodás kidolgozására.

A leghosszabb átmeneti mentességet a csatornázásra és szennyvízkezelésre kéri majd Magyarország, s annak lejártáig el kell elérnünk az ország 60 százalékos csatornázottságát. Ez az arány már most is 50 százalék fölött van, ám a szennyvíztisztítás és a csatornázás rendkívül tőkeigényes feladat. Budapest szennyvizeinek még mindig 80 százaléka kezeletlenül ömlik a Dunába, több nagy város is hasonló gondokkal küzd. Ezekhez a beruházásokhoz is szükség lesz EU-s forrásokra. A közlekedési és vízügyi tárca fölmérései alapján mai árakon 834 milliárd forintra lenne szükség a csatornázás, szennyvízkezelés és -elvezetés követelményeknek megfelelő kiépítéséhez. A levegőtisztasági előírások teljesítése 600 milliárd forintjába kerülne, s további ezermilliárdot igényelne a többi EU-s környezetvédelmi norma teljesítése. Ezeknek az összegeknek egy részét ugyancsak uniós forrásokkal lehet fedezni.

(Népszava)

Ajánló: