Az MSZP és az SZDSZ bírálja a sporttörvény-javaslatot<br/>

A szocialisták szerint kiérleletlen az Ifjúsági és Sportminisztérium javaslata, amelyet belső ellentmondások terhelnek, és a sportirányítás centralizálásának szándékát tükrözi. A szabad demokraták szerint nem szerencsés, hogy a költségvetéssel egy időben tárgyalnak egy szintén nagy horderejű kérdést, míg az MDF ezt előnynek tartja. A Fidesz és az FKGP támogatja a javaslatot.

"Elsődleges célunk a magyar sport szervezeti felépítésében uralkodó káosz megszüntetése, egy átlátható rendszer felépítése" - mondta a sporttörvényről szóló előterjesztés általános vitáját megnyitó expozéjában Deutsch Tamás ifjúsági és sportminiszter kedden, a parlamentben. A tárcavezető - aki a javaslatot a sportszellemű Magyarország tervének nevezte - kiemelte azt a kormányzati törekvést, amely láthatóvá akarja tenni a sportban megjelenő jövedelmeket, meg akarja gátolni a közteher-fizetési kötelezettségek elmulasztását, és meg akarja szüntetni az átigazolásokból származó illegális jövedelemforrásokat. "A sportolók jogi helyzetét meghatározó jelentős újdonság, hogy a törvény vagyoni és személyi jellemzőkkel egyaránt felruházott kategóriaként határozza meg a sportolók játékjogát" - mondta a miniszter.

Szerinte a javaslat régóta fennálló hiányt pótol azzal, hogy kitér a sportfegyelmi kérdésekre, és a sportolók károkozásáért fennálló felelősséget a munka törvénykönyvében foglaltakat alapul véve szabályozza. "Ki kell szorítani a sportéletből a rendbontókat" - állította Deutsch.

Hozzátette: a pontos felelősségi szabályok érdekében a törvény létrehozza a sportolói keretszerződés intézményét. Ezáltal a szurkolók és a rendezvény szervezője között olyan szerződés keletkezik, ami a nézőtéri biztonság érdekében többletjogokkal ruházza fel a szervezőt.
Az előterjesztés bevezeti a sportesemény látogatásától való eltiltás fogalmát is.

Deutsch szólt arról, hogy a Fidesz vezette kormány megalakulása után jelentős pluszforrást biztosított sportfinanszírozásra, ugyanakkor ösztönözni kívánja a szféra önelosztó tevékenységét, elő akarja segíteni a piaci alapon történő forrásbevonás feltételeinek megteremtését is. "A kormány sporthoz kötődő pénzügypolitikája" - mondta - "az előző időszak közpénzeket személyes kapcsolatok alapján osztogató folyamatai helyett az átgondoltabb, átlátható, hatékony és ellenőrizhető rendszert támogatja." Hozzátette: az állam korábbi elosztó-igazgató funkcióját fel kell váltania egy, a sport civil jellegét biztosító, esélyteremtő állami szerepnek.

A bizottsági előadók beszámolóiból kiderült: míg a sport-, az önkormányzati és a területfejlesztési testület egyhangú döntéssel találta általános vitára alkalmasnak az előterjesztést, az oktatási és az egészségügyi bizottságban kisebbségi vélemény alakult ki. Az ezt ismertető MSZP-s politikusok részéről többek között elhangzott: szerintük kiérleletlen a javaslat, további egyeztetéseket igényelt volna, belső ellentmondások terhelik, és a sportirányítás centralizálásának szándékát tükrözi.

Horváth László (Fidesz) a sport társadalmi szerepének fontosságáról beszélt, és üdvözölte, hogy a javaslat meghatározza a sportszervezetek feladatait és funkcióit, továbbá határozott fejlesztési célokat fogalmaz meg. Szerinte erősíti a szféra belső autonómiáját az a passzus, amely létrehozza a sporttal kapcsolatos jogviták rendezésére a Sport Állandó Választott Bíróságot. Hozzátette: az előterjesztés a fogyatékosok sportjának egyenjogúságát hirdeti.

A szocialista vezérszónokok - Szabó Imre és Baráth Etele - szerint nem szerencsés, hogy a költségvetéssel egy időben tárgyalják a javaslatot, mert így nehéz összhangot teremteni a két törvény között. További egyeztetéseket és a zárószavazás jövő év első felére halasztását szorgalmazva szóvá tették, hogy az előterjesztés több kétharmados jogszabályt érint, és alkotmányos aggályokat is felvet.

Vincze László (FKGP) amellett érvelt, hogy az iskolai testnevelés órákat napi tevékenységgé kell tenni. Jó elképzelésnek nevezte a Nemzeti Szabadidősport Szövetség létrehozását, és utalt arra: a látványsportnak lehetőséget kell teremteni arra, hogy egy idő után állami segítség nélkül is jól működjön.

Világosi Gábor, a szabad demokraták vezérszónoka úgy vélte, hogy a javaslat a sportélet egyes területeit túlszabályozza, más területekkel viszont egyáltalán nem foglalkozik. A képviselő szerint a túlszabályozott kategóriába tartozik a fegyelmi eljárások köre. Világosi azt is túlzásnak nevezte, hogy az előterjesztés második paragrafusában már a doppingról van szó. A képviselő szervezetközpontúnak tartja a javaslatot. Mint mondta, az előterjesztés négy társadalmi szervezetet nevesít, amelyeket a kormány felügyelete alá rendel.

Világosi azt is kifogásolta, hogy a javaslat nem biztosít méltó mozgásteret az önkormányzatoknak. Szerinte ha jelenlegi finanszírozási rendszer mellett az önkormányzatokat még plusz sportfeladatokkal terhelik meg, akkor ez könnyen vezethet ellehetetlenülésükhöz. A képviselő a minisztérium előterjesztéséből a fontos távlatos programokat is hiányolta.

Gémesi György (MDF) azzal kezdte hozzászólását, hogy a javaslat igen kedvező időpontban került a Ház elé, "hiszen túl vagyunk egy sikeres olimpián, és az előterjesztés tárgyalásával egy időben zajlik a költségvetés vitája". A képviselő reményét fejezte ki, hogy a javaslat vitájával párhuzamosan zajló hatpárti tárgyalásokon sikerül a politikai erőknek megfelelő konszenzusra jutniuk a ma még vitás pontok tekintetében is. Gémesi fontosnak nevezte, hogy a javaslatban megjelenik a szemléletváltás, és a sport számos területén tiszta, világos viszonyt teremt.

A képviselő a korábbi ellenzéki véleményekkel szemben azt mondta, hogy az előterjesztés egésze demokratikus, és decentralizációra törekszik. Kiemelkedőnek nevezte, hogy végre szó esik az olimpiai és paralimpiai járadék kérdéséről. Ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy versenyzőket felkészítő edzőknek is meg kell kapniuk az őket megillető járadékot.

Bognár László (MIÉP) hozzászólásában megemlékezett az 1921-ben, illetve az 1996-ban született sporttörvényekről. Utóbbi kapcsán megjegyezte, hogy az nem a sportról, inkább a sportigazgatásról szólt. A tárgyalt törvényjavaslat kapcsán azt kifogásolta, hogy az előterjesztés nem rögzíti pontosan a finanszírozás kérdését, nem veszi figyelembe a magyar lakosság sportolási szokásait.
A képviselő végül arra hívta fel a tárca figyelmét, hogy a sportnak csak egyes területeit lehet piacosítani.

(MTI)

Ajánló: