Pintér Sándor szerint ´92-´93 a bűnüldözés valódi sikertörténete volt<br/>

Az olajbizottság előtt korábban megjelent rendőri vezetők szerint az olajügyek új feladatok elé állították a hatóságokat, amelyekhez nehezen alkalmazkodtak a bűnüldözők. Pintér Sándor belügyminiszter hétfői beszéde ezért több képviselőt is meglepett. Szerinte ugyanis ´92 -´93 valódi sikertörténet volt a bűnüldözés szempontjából, amennyiben a rendőrség az ügyek 80 százalékát felderítette. Pintér az egyik legjelentősebbnek minősítette, amikor megakadályozták, hogy egy bűnözőcsoport pártot alapíthasson.

Pintér Sándor belügyminiszter
Fotó: HavariaPress

Pintér a korábban meghallgatott rendőri vezetőkkel ellentétben sikertörténetként jellemezte a rendőrség munkáját az olajügyek megjelenésekor. A belügyminiszter azt mondta: Magyarországon 100 ezer lakosra feleannyi bűncselekmény jutott, mint az európai átlag. Az olajügyek első megjelenésétől - 1993-tól - a rendőrség fokozottan ellenőrizte például a benzinkutakat, ám a jogi szabályozás hiányossága miatt nehéz helyzetben voltak. Nem volt ugyanis meghatározva, hogy az olajügyek büntetőjogilag minek minősülnek.

Pintér szerint a rendőrség ennek ellenére intenzív munkát végzett, ezért ők adtak útmutatást a többi hatóságnak arról, hogyan kell olajügyekben nyomozni. Hozzátette: a kezdeti tétovázás után valamennyi hatóság kellő gyorsasággal lépett fel.

A korrupció elleni harcot a belügyminiszter, volt országos rendőrfőkapitány úgy jellemezte: "mint a gaz, folyamatosan előretört a korrupció, de mi folyamatosan kapáltunk". Pintér például egy rendeletével még azt is meg akarta szabni, hogy egy rendőrnél mennyi készpénz lehet szolgálatteljesítés közben. Javaslatát azonban nagy tiltakozással fogadták, végül elvetették.

A belügyminiszter úgy vélte: abban az időben még nem létezett egységes magyar maffia. Azonban egy esetben tudomásukra jutott, hogy a bűnözők politikai pártot akartak létrehozni. Már megvolt a nevük: Republikánus Párt, amelynek alapításához közel 300 millió forintot gyűjtöttek össze. Pintér hozzátette: a pártelnököket és frakcióvezetőket értesítették a tervről, így senki sem szövetkezett a bűnözőkkel. A pártot felszámolták, a pénz nagy részét elkobozták. Olajosok azonban nem voltak ezek között a bűnözők között.

A bizottság ezek után - a távol maradó Kövér László kivételével - a volt és jelenlegi nemzetbiztonsági minisztereket hallgatta meg. Gálszécsy András 1990 decemberétől 1992 márciusáig volt miniszter. Azt mondta: ez alatt az idő alatt a titkosszolgálatok közbűnténnyel nem foglalkoztak, így olajügyekkel sem. Fő feladatuk a nemzetbiztonsági szervek újjászervezése, valamint a fegyvercsempészet és az illegális bevándorlás megakadályozása volt.

Füzessy Tibor 1992 júniusától 1994 júliusáig volt hivatalban. Az ő ideje alatt volt az olajügyek legnagyobb felvirágzása. A volt miniszter szerint a legnagyobb problémát az új nemzetbiztonsági törvény hiánya jelentette. A régit ugyanis az egyes vezetők eltérően értelmezték, ráadásul a hatályos rendelkezések szűkre szabták lehetőségeiket, például olajügyekben nem lehetett különleges eszközöket - például lehallgatást - alkalmazni. Ugyanakkor a fegyverkereskedelem és az embercsempészet is jelentős mennyiségű munkát adott a nemzetbiztonságiaknak - mondta.

Demeter Ervin jelenlegi tárca nélküli miniszter elsősorban saját érdemeiről számolt be: eszerint kinevezése után a "legfertőzöttebbnek" tartott területeken - Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyében - járt, illetve az ő idejében felmerült eseteket azonnal kivizsgáltatta.

Nikolits kérdésre válaszolva azt mondta: az egyes nyomozó hatóságok között folytonos rivalizálás volt, mivel mindenki a legjobb eredményt akarta elérni. Ezért szükséges volt a kötelező együttműködés szabályait meghatározni.

A képviselőket elsősorban az érdekelte: előfordulhat-e, hogy volt titkosszolgálati tisztek az állományból való távozásuk után bűnözőkkel álltak össze. Valamennyi meghallgatott azt válaszolta: ez nincs kizárva, de nem tudnak ilyen esetről.
Demeter hozzátette: képtelenség Nógrádi Zsolt állítása, miszerint titkosszolgálati tisztek készítették fel, és adtak át neki 18 ezer oldalnyi iratot.

Homoki János honvédelmi politikai államtitkár a bizottság előtt megismételte mindazt, amit korábban sajtótájékoztató keretében már elmondott. Eszerint Csikós Józsefet nem ismerte korábban, csak megkérték, hogy interpelláljon érdekében, mivel rossz egészségi állapotban, vizsgálati fogságban van. Az interpelláció elhangzása után személyesen is találkozott az időközben szabadlábra helyezett férfival. Homoki azt mondta: azért mondta el az interpellációt, mert meg akarta menteni egy ember életét. Később pedig azért találkozott Csikóssal - már államtitkárként -, mert információt remélt a férfitól az olajügyekkel kapcsolatban. Csikóstól azonban nem tudott meg semmit, de nem is tett fel neki kérdéseket.

Homoki szerint az olajbizottságnak inkább azzal kellene foglalkoznia: hogyan kerülhetett ki információ a róla készült operatív anyag tartalmáról. Hozzátette: ő a mai napig nem ismeri az anyagot teljes terjedelmében.

Az olajbizottság legutolsónak Kuncze Gábor volt belügyminisztert hallgatta meg, akit több, mint két órán keresztül lényegében csak Fazekas Sándor fideszes képviselő faggatott, aki korábban nem volt az ilyen nagy mennyiségű kérdésfeltevés híve. Fazekas nem is csak az olajügyekkel kapcsolatban kérdezett, hanem például a Tocsik-perrel kapcsolatban is. Kuncze csodálkozására pedig közölte: a bizottság nemcsak az olajügyeket, hanem a szervezett bűnözéssel és korrupcióval kapcsolatos ügyeket is hivatott kivizsgálni.

Kuncze a legtöbb kérdést azzal hárította el, hogy a belügyminiszter nem foglalkozik egyes ügyekkel, így ő sem tette. Fazekas és Kuncze párbeszéde egyre inkább személyeskedő vitába csapott át, amelybe más bizottsági tagok is bekapcsolódtak, így Pallag László kisgazda elnök többször is rendre utasította a képviselőket.

Kapcsándi Dóra

Ajánló:

Korábban:

(2000. október 30.)