Normálisnak nevezte Tocsik Márta 10 százalékos sikerdíját az ÁPV Rt. egyik korábbi vezetője <br/>

A bíróság hétfőn az ÁPV Rt. igazgatótanácsának korábbi tagjait, illetve a privatizációs szervezet egykori munkatársait hallgatta meg a Tocsik-féle szerződés létrejöttének előzményeiről és körülményeiről. A meghallgatottak elmondták, hogy az ÁPV Rt.-nél gyakran alkalmaztak szakértőket és tanácsadókat. Az egyik igazgatótanács-tag normálisnak nevezte Tocsik Márta 10 százalékos sikerdíját.

Tanúk meghallgatásával folytatódott a Fővárosi Bíróságon hétfőn az a polgári per, amelynek felperese a Legfőbb Ügyészség, alperese pedig az ÁPV Rt., illetve a 804 millió forintos sikerdíjáról ismertté vált Tocsik Márta jogász.

A négy éve megindított perben a Legfőbb Ügyészség az alperesek között a privatizációval kapcsolatban létrejött két megbízási szerződés semmisségének kimondását és a sikerdíj visszafizetését kéri.

Tocsik Márta a szerződésekben azt vállalta, hogy peren kívüli alkufolyamatban a lehető legalacsonyabbra szorítja le a privatizált állami vállalatokhoz tartozó belterületi földek ellenértékeként az önkormányzatoknak járó összeget.

Az első két, 1996 elején megkötött megbízási szerződés szerint az ÁPV Rt.-nek kialkudott megtakarítások 10 százaléka - azaz 804 millió forint - járt sikerdíjként a jogásznőnek.

A bíróság hétfőn az ÁPV Rt. igazgatótanácsának korábbi tagjait, illetve a privatizációs szervezet egykori munkatársait hallgatta meg a szerződés létrejöttének előzményeiről és körülményeiről.

Komáromi Gábor, Réti Tamás és Virág Attila, az ÁPV Rt. igazgatótanácsának volt tagjai elmondták, hogy a privatizációs társaságnál gyakran alkalmaztak szakértőket, tanácsadókat.

Komáromi Gábor kifejtette: a Bokros-csomag miatt az ÁPV Rt.-nek nagyobb megtakarításra és bevételre kellett törekednie. Úgy vélte, ebből származhatott az ügyvezetés döntése, hogy alkudozni kell az önkormányzatokkal.

Közölte: az erről szóló előterjesztést azért nem szavazta meg, mert előkészítetlennek tartotta. Hozzátette: az alkudozással nem értett egyet, a belterületi földek problémáját illetően az önkormányzati igények automatikus kielégítését tartotta volna helyesnek. Komáromi Gábor Tocsik Márta tíz százalékos sikerdíját normálisnak nevezte.

Réti Tamás arról számolt be, hogy 1995-ben és 1996-ban a nehéz helyzetben lévő önkormányzatok részéről nyomás nehezedett az állami privatizációs szervezetre a belterületi földek ellenértékének kifizetése érdekében. Réti Tamás a tárgyaláson elmondta: nem értett egyet az alkumechanizmussal, mert véleménye szerint ami jár az önkormányzatoknak, azt ki kell fizetni. Tudatta azt is, hogy a tanácsadói díj mértékét magasnak tartja.

A polgári per 2001. március 7-én folytatódik.

(MTI)

Korábban:

(2000.04.12.)