A legfőbb ügyész visszautasította az olajbizottság munkájának hátráltatásáról szóló vádakat<br/>

Az olajbizottság tagjai közül a hétfői ülésen többen munkájuk hátráltatásával vádolták a legfőbb ügyészséget, amiért nem engedték a Parlamentben nyilvánosan meghallgatni Sándor István nyugalmazott rendőr alezredest, a Központi Bűnüldözési Igazgatóság (KBI) egyik volt főnyomozóját. Sándort az ügyészség vasárnap helyezte előzetes letartóztatásba. Polt Péter legfőbb ügyész visszautasította a vádakat, de az ügyről államtitokra hivatkozva nem mondott részleteket.

"Sándor István nyugalmazott rendőr őrizetbe vétele nincs összefüggésben az olajügyekkel" - ismételte sokadszorra Polt Péter legfőbb ügyész csütörtöki sajtótájékoztatóján. "Hosszú ideje tart a nyomozás, de októberben felgyorsultak az események" - mondta. A szövevényes, ám titkos bűnügy felgöngyölítése során először 12-én, majd 25-én őrizetbe vettek egy-egy személyt, ezután került sor Sándor István előzetes letartóztatásba helyezésére október 29-én.
Polt azt mondta: alkotmányos kötelességüknek nem tettek volna eleget, ha nem veszik őrizetbe az alezredest.

Polt a sajtótájékoztatón részletesen ismertette az ügyészség és az olajbizottság közötti levélváltást. Kandikó Gyula fővárosi főügyészhelyettes, a Fővárosi Ügyészségi Nyomozó Hivatal vezetője hétfőn értesített a bizottságot Sándor előzetes letartóztatásba helyezéséről, és arról, hogy a Parlamenten kívül lehetőséget kívánnak biztosítani Sándor meghallgatására. Az olajbizottság elnöke, Pallag László válaszában arra kérte a legfőbb ügyészt, biztosítsa a bizottság számára az alezredes délután 2-kor történő meghallgatását. Ez a levél 11 és 12 óra között ért az ügyészségre. Polt délután 2-re a Nyomozó Hivatal épületébe kérte Sándort, ahol a nyilvánosságra hozott levél szerint a bizottság tagjai, titkára és jegyzőkönyvvezetője találkozhatott volna az alezredessel. A találkozóra azonban nem került sor, és válasz sem érkezett Polt levelére. A bizottság ülésén tartózkodó ügyésznő később arról tájékoztatta Poltot, hogy Pallag további egyeztetést fog kérni az ügyészségtől a meghallgatással kapcsolatban.

Polt azt mondta: a Parlamentben azért nem kerülhetett sor a meghallgatásra, mert az nem áll semmilyen hatóság ellenőrzése alatt. Sándort azért vették őrizetbe, hogy ne érintkezhessen a külvilággal, és a Parlamentben ez nem biztosítható, főleg akkor, ha nyilvános ülésen vallomást tesz. Az ügyészségen azonban a bizottság tagjain kívül garantáltan nem találkozhatna másokkal.

Az ügyet a rendőrség titkossá minősítette, ezért Polt nem volt hajlandó részleteket elárulni. Sőt, még a hivatali visszaélés és egyéb - ismeretlen - bűncselekmények elkövetésével vádolt Sándor István nevét sem mondta ki.

A Népszabadság úgy tudja, hogy folytatólagosan elkövetett hivatali visszaéléssel és vesztegetéssel gyanúsítják az alezredest, aki ellen egy három évvel ezelőtti robbantással összefüggésben rendelték el a vizsgálatot. Sándort állítólag ugyanannak a büntetőeljárásnak a keretében hallgatták ki gyanúsítottként, mint a múlt héten Cs. Imre alezredest, Várpalota rendőrkapitányát.

A Népszabadság szerint a Sándor ellen indított eljárás hátterében egy 1997-es ügy áll. Ekkor M. Péter vállalkozó segítséget kért a rendőrségtől, mert szerinte életveszélyesen megfenyegették. Az ügyben nyomozás indult, amit a lap szerint Sándor és Cs. Imre leállíttatott, mert úgy vélték: M. Péter csak áldozatnak akarta magát beállíttatni. A férfi 1997. augusztus 13-án merénylet áldozata lett. A lap szerint a Sándor István elleni vádak között szerepelhet az is, hogy az alezredes öncélúan használta fel az Igazságügyi Minisztérium cégnyilvántartási és céginformációs szolgálatának adatait.

Kapcsándi Dóra

Korábban:

(2000. október 30.)