Felfrissítik a személyiségi jogok listáját<br/>

Személyiségi jogainak megsértése címén nem vagyoni kártérítést kérhetnének azok is, akiket életkoruk vagy fogyatékosságuk miatt diszkriminálnak - egyebek közt ezt rögzíti az igazságügyi tárcának a Polgári törvénykönyvet módosító javaslata. Sajtó-helyreigazítási ügyekben 72 órán belül dönthetne a bíróság, új elemként pedig bevezetnék a sajtóelégtétel intézményét.

Jelentős módosítások várhatók a Polgári törvénykönyv személyhez fűződő jogok védelméről szóló fejezetében. Gadó Gábor, az Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára a Magyar Hírlap érdeklődésére elmondta: noha a Ptk.-t legalább ötvenszer módosították az elmúlt tíz esztendőben, a személyes jogok védelméről szóló passzusokat csupán háromszor. A fejezet jelentős része 1977 óta hatályos, így az mára már részint hiányos, részint anakronisztikus.
A tárca javaslatot tesz a Ptk. értelmezési alapelveinek módosítására annak érdekében, hogy a törvény egyes rendelkezéseinek alkalmazása az alkotmánnyal, az Alkotmánybíróság határozataival, valamint a Legfelsőbb Bíróság iránymutató döntéseivel összhangban legyen. A szándék az, hogy az alkotmánytól a Ptk.-ig koherens szabályozás szülessen - hangsúlyozta Gadó Gábor.
Fontos változás, hogy a Ptk.-ban rögzítenék: nem vagyoni károkozás nemcsak akkor állapítható meg, ha a jogsértés miatt az érintett élete súlyosan elnehezedett, hanem akkor is, ha a személyiségi jogsértés önmagában megalapozza a nem vagyoni kártérítési igényt. Ezt ugyan az Alkotmánybíróság már korábban kimondta, a bírói gyakorlat általában mégis az, hogy csak súlyos hátrány esetén ítélnek nem vagyoni kártérítést.
Egyúttal felfrissítették azt a listát, amely a személyiségi jogok megsértésének eseteit sorolja fel. Míg jelenleg nemzetiségi és faji alapú megkülönböztetésről beszél a törvény, most külön szerepelne az etnikai hovatartozás miatti hátrányos megkülönböztetés mint jogsértés. Új a listán a testi vagy értelmi fogyaték, valamint az életkor miatti diszkrimináció.
A javaslat az üzleti titokkal kapcsolatos szabályozásban is változást hozna: a törvénytervezet lehetővé tenné, hogy a bíróság az üzleti titok nyilvánosságra hozatalát írja elő, ha azt például egy társaság hitelezőjének vagy dolgozóinak jogos érdeke indokolja.
A sajtó-helyreigazítási perekben a jogsértés megakadályozása soron kívüli intézkedést igényelhet. A módosítás nyomán lehetőség lenne arra, hogy a bíróság azonnal, de legkésőbb 72 órán belül intézkedjen. Új elemként bevezetnék a sajtóelégtétel intézményét. Amennyiben helyreigazításnak nincs helye, az érintett fél - szintén soron kívüli eljárásban - érvényesíthetné igényeit.
A soronkívüliség elrendelését is felülvizsgálják. Az igazságügyi tárca áttekinti, hány törvény ír elő soronkívüliséget, s ahhoz milyen szabályokat rendelnek, hogy a polgári perrendtartás egy külön fejezetében egységes eljárást szabjanak ezeknek az ügyeknek.

Dusza Erika

(Magyar Hirlap)