A titkosszolgálat tagadja Nógrádi vádjait

Nógrádi Zsolt az RTL Klub Akták című műsorában összefüggésbe hozott az olajmaffiával két újabb politikust: Boross Péter volt miniszterelnököt és Pető Ivánt, az SZDSZ egyik vezetőjét. Mindkét politikus feljelentést tesz Nógrádi ellen rágalmazás miatt. Nógrádi azt állította: a titkosszolgálat emberei segítenek neki, akár külföldre is kijuttatják. A hivatal tagadja, hogy bárkinek kapcsolata lenne a vállalkozóval. Nikolits István egykori titkosszolgálati miniszter a nemzetbiztonsági bizottság rendkívüli ülésének összehívását kezdeményezi, hogy kiderüljön: van-e bármilyen kapcsolat a titkosszolgálat és Nógrádi között.

Nógrádi Zsolt vállalkozó - aki maga kérte, hogy az Akták című műsorban szerepelhessen - azt állította: vagy Flaisz Ferenc keceli vállalkozó vagy Pintér Sándor belügyminiszter, akkori rendőrfőkapitány ölette meg az édesapját. Szerinte a hatóságok jelenleg is vizsgálják, ki áll a gyilkosság hátterében.

Az olajbizottság tanúja úgy tudja: tanúvallomása óta 35 ügyész az ő ügyével foglalkozik, akiknél volt rendőrök és vámosok újabb és újabb vallomásokkal jelentkeznek. Szerinte az elkövetkezendő napokban "gyanúsítások is történnek majd, mert az ügyészség az elmúlt hónapokban begyűjtötte a szükséges aktákat". Azt is kijelentette: tisztában voltak azzal, hogy az olajszőkítés bűncselekmény, de megvesztegették a rendőröket és a vámosokat, akik szemet hunytak a szőkítés felett.

Nógrádi közölte: látta, amikor Pintér Sándor belügyminisztert megvesztegették. A lefizetett rendőrök a pénzért cserébe vigyáztak az olajszőkítők telepeire.
Nógrádi konkrét összegeket említett az interjúban, hogy mennyiért lehetett megvenni egy-egy rendőrt. Helyi szinten 50-100 ezer forint, megyei szinten 500 ezer -1 millió volt az áruk. Országos szinten pedig 5 milliótól akár 50 millióig is kértek - mondta.

Nógrádi szerint Pintér biztosította a felső állami vezetőknek, hogy a nyereség 50-60 százaléka a pártok pénztárcájába kerüljön.

Szerinte az MDF, az SZDSZ és a Magyar Szocialista Párt szinte teljes apparátusa is benne volt az olajügyekben. A magyar politikusok közül szerinte Boross Péter volt belügyminiszter, majd miniszterelnök játszott össze az olajmaffiával: a fia - akinek Boross biztosította a piacokat - volt az egyik fő vevőjük a szőkített olajra. Az interjúban a MALÉV-et, a MAHART-ot, a BKV-t és ÁPV Rt-s cégeket említett azok között a cégek között, akik Boross fiától vették az olajat.
Az SZDSZ-ből szerinte Pető Iván érintett az olajügyletekben, akiről azt állította: olyan törvények megalkotásában segítkezett, amelyek biztosították, hogy az olajszőkítők bűntetlenek maradhassanak.
Csintalan Sándort szintén szőkített olaj eladásával vádolta meg Nógrádi.

Nógrádi szerint a titkosszolgálat emberei is segítenek neki, mivel édesapja korábban kapcsolatban állt velük. Azt állította: a titkosszolgálattól kapott egy 18 ezer oldalas aktát az ország 495 közszereplőjéről, közülük 130 képviselőről. Az aktában 40 oldal van Pintér Sándor elmúlt 10 éves tevékenységéről. Ha az igazságszolgáltatás nem tisztázza az eseteket, akkor a titkosszolgálat új személyi igazolványt ad és külföldre viszi Nógrádit - állította az interjúban a vállalkozó.

Nem sokkal Nógrádi nyilatkozata után Pető Iván, szabad demokrata képviselő kijelentette: feljelenti Nógrádit nagy nyilvánosság előtt tett rágalmazás, vagy hamis vád miatt. A politikus - aki csak később nézi meg az anyagot- elmondta: az interjúban tett kijelentések személyiségi jogait is érinthetik, ezért polgári eljárást is elképzelhetőnek tart, nem vagyoni jellegű károkozás miatt.

Boross Péter szintén bűnvádi feljelentést tesz az olajügyben személyét és hozzátartozóit ért rágalmak miatt - tudatta titkársága útján a volt miniszterelnök, a jelenlegi kormányfő főtanácsadója. Boross hozzátette: egyre nyilvánvalóbb az olajügy figyelemelterelő jellege, "sőt előtérbe látszanak kerülni bizonyos pártpolitikai érdekek is."

Csintalan Sándor a Népszabadságban utasította vissta a vállalkozó vádjait. "Nógrádi igazságot elfedni akaró állításainak nincs valóságalapja" - közölte.

A polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter hivatala szintén tagadta a vádakat. A hivatal szerint az olajügyek és az azzal kapcsolatban felvetődött körülmények tisztázása alapvetően a parlament e célra létrehozott vizsgálóbizottságának a feladata. Az ügy kapcsán esetlegesen felmerülő bűncselekmények vizsgálata és bizonyítása a rendőrség és az ügyészség hatáskörébe tartozik. A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok - amennyiben hivatalos szervektől felkérést kapnak - a törvényesség keretei között segíteni fogják az igazság felderítését - áll a közleményben.

Pintér Sándor belügyminiszter közleményében szintén tagadott minden ellene felhozott vádat. "A műsorban elhangzottakat természetesen határozottan visszautasítom, de különösen szomorúnak találom, hogy egy szerencsétlen ember képzelődése egyre nagyobb nyilvánosságot kap, lejáratva az országot, és annak politikai elitjét. Ideje ennek véget vetni, és választ kapni az igazi kérdésre: kik és milyen célok érdekében mozgatják Nógrádi Zsoltot, és a meg nem nevezett háttérben álló személyeket. Hiszen ez az ördögi licitálás először csak titokzatos látogatókról, pénzzel teletömött táskákról, ma viszont már 18 ezer oldalnyi titkosszolgálati dokumentumról, 130 képviselőről, két-háromezer milliárd forintról, és emberi életekről is szól. Ez már túlmegy a józan ész határán, és alkalmas arra, hogy kétségeket ébresszen a demokrácia és az egész politikai élet iránt" - közölte.

Nógrádi vasárnapi televíziós nyilatkozatát követően Pallag László (FKGP), az olajbizottság elnöke a Népszabadság kérdésére, hogy a titkosszolgálatok révén került-e kapcsolatba az olajvállalkozóval, azt válaszolta: Nógrádi Zsolt személyesen kereste meg őt. "Amit első alkalommal elmondott, az meggyőző volt, épp ezért döntöttem úgy, hogy megpróbálom rábeszélni, tegyen vallomást a bizottság előtt. Három-négy találkozó után ez sikerült" - mondta. Arról, hogy tudott-e a Nógrádi Zsolt birtokába került majdnem 18 ezer oldalas iratanyagról, vagy látta-e azt, Pallag László nem kívánt nyilatkozni.

Nikolits István (MSZP), a titkosszolgálat egykori vezetője a nemzetbiztonsági bizottság rendkívüli ülésének összehívását kezdeményezi, hogy kiderüljön: van-e bármilyen kapcsolat a titkosszolgálat és Nógrádi között. "Amíg nincs egzakt bizonyíték, addig mindez csak aljas politikai fenyegetés" - mondta az interjúról Nikolits az [origo]-nak. A politikus szerint a Nógrádit háttérből mozgatók célja elsősorban Pintér Sándor belügyminiszter és az MDF lejáratása.
A 18 ezer oldalas aktával kapcsolatban pedig azt mondta: valószínűleg nem véletlen, hogy nem említ név szerint senkit a 130 politikus és a többszáz vállalkozó közül. "A Nyírfa-ügy anyaga annak idején 1700 oldal volt - 6-7 kötetből és még 2-3 mellékkötetből állt. Ha valaki bele akart nézni az aktákba, egy kiskocsin tolták oda neki az anyagot. A Nógrádi által említett akta ennek tízszerese. El tudja bárki is képzelni, hogy 10 kiskocsinyi anyagot bárki is odatol Nógrádi elé, és azt ő egy ilyen IQ-val még át is olvassa?" - mondta Nikolits, aki szerint nem létezik az a 18 ezer oldalas akta, amiről Nógrádi beszélt.

[origo]

Ajánló:

Az [origo] olajügyi dossziéja

Korábban:

(2000. július 30.)