Elmúlt a pártalapítási láz<br/>

Véget ért a pártalapítások kora Magyarországon. Míg a jelenleg működő, hivatalosan bejegyzett 140 párt majdnem kétharmadát 1990 és 1994 között hozták létre, addig most csupán 21 olyan párt működik, amely az utóbbi három évben jött létre. A jogász szerint Magyarországon nincs sok párt. A működésüket szabályozó törvényt viszont elsősorban a gazdálkodás tekintetében módosítaná.

A jelenlegi közvélemény-kutatási adatok szerint a két év múlva esedékes országgyűlési választás alapvetően két nagy párt, a Fidesz és az MSZP párharcát hozza majd. A többi parlamenti pártról a legutóbbi kutatási eredmények alapján egyelőre nem lehet teljes bizonyossággal megjósolni, hogy lesz-e helyük az Országgyűlésben vagy pedig az ötszázalékos határ alatt maradva a törvényhozáson kívüli 134 pártot szaporítják.
A Legfelsőbb Bíróság adatai szerint ugyanis jelenleg 140 hivatalosan bejegyzett párt működik Magyarországon. Lomnici Zoltán, az LB főtitkára szerint ez a szám nemzetközi összehasonlításban nem magas. Nem tekinthető annak azt figyelembe véve sem, hogy 1990 óta hazánkban körülbelül 60 ezer, nem politikai célokkal létrehozott társadalmi szervezet alakult.
A politizálási szándékkal megalakított szervezetek működését és gazdálkodását az eredetileg 1989-ben elfogadott, de azóta több ponton is módosított párttörvény szabályozza. Ennek hatálya azokra a társadalmi szervezetekre terjed ki, amelyek nyilvántartott tagsággal rendelkeznek és amelyek a nyilvántartásba vételüket végző bíróság előtt kinyilvánítják, hogy e törvény rendelkezéseit magukra nézve kötelezőnek ismerik el. A jogszabály szerint a párt megszűnhet egyebek mellett akkor, ha egyesül más párttal vagy éppen ellenkezőleg: két vagy több pártra válik szét. Megszűnhet akkor is, ha két, egymást követő parlamenti választáson nem állít jelöltet.
Lominici Zoltán szerint problémát okoz, hogy bírósági eljárásoknál a pártokra alkalmazni kell az egyesülési törvény előírásait is. Hozzátette: a párttörvény több ponton is felületes. Ilyennek nevezte például a gazdálkodással, finanszírozással kapcsolatos részeket.
A működő pártokkal kapcsolatos adatokat vizsgálva kiderül, hogy a nagy pártalapítási láz mára már elmúlt. Míg a jelenlegi pártok közül 85-öt az első parlamenti ciklusban, tehát 1990 és 1994 között hoztak létre, addig tavaly 7, az idén pedig 5 pártot vettek nyilvántartásba.
A kevésbé ismert pártok egy részénél már a név alapján is nyilvánvaló, hogy milyen ideológia alapján politizál. Nem lehet ez kétséges többek között a Magyar Királyság Párt vagy a Történelmi Magyarországért Párt esetében, de kevésbé tudható például a Földlakók-Élet-Igazság-Béke-Szabadság Pártjával kapcsolatban.
A 140 párt neve között szép számmal találhatóak a történelmi hagyományokra utaló elnevezések. Nem kevesebb, mint hét kisgazdapárt működik például jelenleg, de közéjük sorolható a Torgyáni Magyar Jövő Pártja is. Az ökológiai mozgalmak térhódítását jelzi, hogy a neve alapján nyolc, a környezetvédelem ügyét politikai céljai között kiemelten kezelő párt található a hivatalos listán.
Bár az elmúlt napokban több hír is szólt arról, hogy a romák a közeljövőben új pártot hoznak létre, a cigányság eddig sem maradt teljesen párt nélkül. Az adatok szerint összesen nyolc ilyen szervezet működik. A legrégebbit, a Magyarországi Cigányok Szociáldemokrata Pártját 1989-ben, a legújabbat, a Roma Egység Pártot 1999-ben alapították.
A Lungo Drom cigány szervezet szakértői dolgoznak egy párt megszervezésén. Ha ősszel sem kapnak létszám-arányossági elv alapján működő parlamenti képviseletet a romák, akkor a szervezet alapításának tízéves évfordulóján megalakulhat a párt - nyilatkozta Farkas Flórián, a Lungo Drom és az Országos Cigány Önkormányzat elnöke az MTI-nek csütörtökön. A roma vezető elmondta: nem cigány pártot akarnak szervezni, hanem egy olyan szegénységellenes mozgalmat, amelyben azok is megtalálják helyüket, akiknek az érdekeit most senki nem képviseli a parlamentben. Osztojkán Béla, a második legnagyobb cigány szervezet, a Phralipe elnöke úgy nyilatkozott: nem hisz az etnikai pártosodásban, de elméletileg lehetségesnek tartja, hogy egy roma szervezet által alapított párt bejusson az Országgyűlésbe a következő parlamenti választásokon.

Velancsics Béla

(Népszava)