Eredményes tárgyalás a Munka törvénykönyve ügyében<br/>

Hétórás vita után több lényeges pontban figyelembe vette a kormányzat a szakszervezetek éles bírálatát a Munka törvénykönyvének tervezett módosítása előtt az Országos Munkaügyi Tanács jogi bizottságában. Mégsem négy hónap, hanem nyolc hét átlagában kell meglennie a napi nyolcórás munkaidőnek, s a heti kötelező pihenőidőt a jelenlegi negyvenkettőről mégsem harmincötre, "csak" negyven órára csökkentené a kormányzat.

Rendkívül éles vita alakult ki tegnap az Országos Munkaügyi Tanács (OMT) jogi bizottságában a Munka törvénykönyve (Mt.) tervezett módosításáról. A munkaadók - egy-két rendelkezés kivételével - elégedettek a kormányzat módosítási szándékával, a szakszervezetek viszont rendkívül élesen bírálták a kormányzati javaslatot, mert úgy vélik: jogharmonizáció ürügyén csorbítják a magyar munkavállalók jogait.

A legerősebben bírált pontokban közeledtek az álláspontok. Pál Lajos, a Szociális és Családügyi Minisztérium helyettes államtitkára hangsúlyozta: az ügyben még nincs kormányzati álláspont, ezért kompromisszumkész. Így a tervezett négy hónap helyett "csak" 8 hét átlagában (eddig két hónap volt) kell megfelelni a napi 8 órás munkaidőnek. (Különleges munkakörökben viszont a kollektív szerződés ezt egy évre is emelheti.) A heti egybefüggő pihenőidő eddig 42 óra volt, a módosítás ezt 35 órára kívánta csökkenteni, a tegnapi tárgyalás eredményeként ez 40 órára csökkenne. Engedményt tett a kormányzati oldal abban is, hogy nem elég 24, legalább 72 órával előre kell közölnie a munkáltatónak az alkalmazottal, ha a megszokott munkarendtől eltérően kívánja foglalkoztatni.

Elmozdulás várható néhány olyan ponton is, ahol a tervbe vett módosítás olyan kérdést is szabályozna, amelyet a most érvényes Mt. a kollektív szerződés hatáskörébe utal. Az érdekvédők szerint nem kell mindent "központi diktátummal" elrendezni, hiszen így csökken a munkahelyeken a késztetés, hogy kollektív szerződést kössenek a helyi körülményeknek és érdekeknek megfelelően, márpedig ez is uniós elvárás.

A munkavállalók nevében Czuglerné dr. Ivány Judit szakértő a tegnapi bizottsági ülésen hangoztatta: az Európai Unió irányelvei kivétel nélkül a dolgozók munkahelyi védelméről szólnak, jogharmonizáció címén nem lehet a magyar munkavállalók már meglévő jogait csökkenteni, még akkor sem, ha ezzel együtt is teljesítenénk az unió minimumstandardját.

Márkus Imre a szakszervezetek nevében úgy nyilatkozott lapunknak: szerinte a kormányzat azért akarja a munkaadóknak kedvezően módosítani az Mt-t, hogy a munkáltatók belenyugodjanak a minimálbér 40 ezer forintra tervezett emelésébe. Érdeklődésünkre Pál Lajos cáfolta, hogy ilyen alku lett volna a háttérben, és leszögezte: a módosítás egyes szabályai valóban kedvezőtlenek a dolgozóknak, de ezt ellentételezték más, a munkavállalóknak előnyös dolgokkal. Ilyen például, hogy a napi húszperces ebédidőt nem lehetne többé a munkaidő végén kiadni, a kormányzat mindenképp biztosítani akarja az étkezés lehetőségét a munkavállalóknak. Előnyös az is a munkavállalóknak, hogy a gyerekes anyák munkahelyi védelme nem a gyerek egy-, hanem háromesztendős koráig lenne érvényes. Rendkívül éles - és nem lezárult - vita alakult ki az idénymunka fogalmának értelmezéséről is. (Ez azért fontos, mert ha egy cégnél idénymunka folyik, annak komoly jogi következményei vannak, sokkal hosszabban lehet egyvégtében foglalkoztatni a dolgozókat.)

A munkaadók elégedettek a tervezett módosítással. Lapunknak nyilatkozva Dávid Ferenc a munkáltatók nevében elmondta: örülnek, hogy a kormányzati javaslat az eddiginél rugalmasabb foglalkoztatást tesz lehetővé számukra. Alapvető igényük, hogy a szabályok teljesen egyértelműek legyenek.

A munkajogi bizottság a jövő héten ismét ülésezik A tervek szerint az OMT plenáris ülése augusztus 8-án lesz.

(Népszava)