7 órás munkaidő bevezetését javasolják a munkavállalók<br/>

A napi munkaidő hét órában történő meghatározását javasolta a munkavállalói oldal az Országos Munkaügyi Tanács (OMT) munkajogi bizottságának keddi ülésén a Munka Törvénykönyve módosításáról tartott vita során. A kormányzati és a munkaadói oldal nem foglalt érdemben állást az indítványról. Ugyanakkor vita alakult ki a jelenlegi két hónapos munkaidőkeret négy hónapra emeléséről.

A testület keddi ülésén a Munka Törvénykönyve európai uniós jogharmonizációval összefüggő módosító javaslatait vitatta meg. A szakszervezetek szerint a kormányzati oldal által előterjesztett javaslatokban igen sok a munkavállalók számára hátrányos változtatás. Ezek ellensúlyozásaként feltétlenül szükség lenne a hétórás munkanap meghatározására.

A kormányzati oldal vitatta, hogy az uniós jogharmonizáció során, azon túlterjeszkedve a munkavállalóknak kedvezőtlen módosításokat erőltet.

Pál Lajos, a Szociális és Családügyi Minisztérium helyettes államtitkára ugyanakkor úgy véli: éppenséggel a munkavállalóknak kedvező változás lenne, hogy túlórával sem lehetne több a napi munkaidő 12 óránál, illetve hat munkanapot követően kötelező lenne kiadni a pihenőnapot. Ma ugyanis akár napi húszórás munkavégzést is elrendelhet a munkáltató.

A szaktárca megítélése szerint nem jelent többletterhet a dolgozóknak a másik változtatási javaslat, miszerint a heti maximálisan negyvennyolc órás munkahétnek négy hónap átlagában kell megfelelniük a munkahelyeknek. A negyvennyolc órás mérték tartalmazza a túlórát is. A keretmeghatározás lényege, hogy a négy hónapos időtartamon belül a munkáltató a megrendelésekhez igazodva osztja be a dolgozókat. Így elvileg lehetséges, hogy nyolc héten keresztül heti hatszor tizenkét órát kell dolgozni, de ezt követően nyolc hétig ennek megfelelően kevesebbet, hogy a tizenhat hét átlagában megfeleljen a munkahét a heti negyvennyolc órás munkaidőnek. Mindezek során figyelembe kell venni a pihenőnapokat
is. A javasolt szabályozás szerint kötelező hatnapi munkavégzés után a legalább egynapnyi pihenőidő kiadása. Mivel a munkavállalókat heti két pihenőnap illeti meg, a másik pihenőnap meghatározott szabályok szerint összevontan is kiadható.

A vita során a szakszervezetek élesen bírálták, hogy a kormányzati oldal a jelenlegi két hónapos munkaidőkeretet négy hónapra kívánja emelni. Mint mondták: ezt nem indokolja az uniós jogharmonizáció. Az uniós irányelvek a munkavállalók érdekében minimumfeltételeket határoznak meg. Amennyiben az irányelveket alkalmazó országban a munkavállalók számára már létezik egy ennél kedvezőbb szabályozás, akkor nyilván nem szükséges ennek szigorítása az uniós minimumértékre. Ez ellentétes az unió elvárásaival és a magyar munkavállalók érdekeivel.

A szakszervezetek ezért ragaszkodtak ahhoz, hogy továbbra is maradjon fenn a két hónapos keretszámítási idő, ennél magasabb négy, illetve hat hónapos időtartamban a jelenlegi Munka Törvénykönyvében meghatározottak szerint csak kollektív szerződés alapján köthessen alkut a munkáltató a szakszervezetekkel. Ellenkező esetben a munkáltatók indokolatlanul és a munkavállalóknak nyújtandó mindenfajta ellenszolgáltatás nélkül jutnának így előnyhöz, a négy hónap átlagában az időszak fele részében tizenkét-óráztatva gyakorlatilag megspórolnák a túlórapótlékot. A munkavállalók lényegesen többet dolgoznának, keresetük viszont a túlórapótlék elmaradása miatt csak az alapbérnek felelne meg.

A munkáltatói oldal az ülésen ragaszkodott ahhoz, hogy az eredeti előterjesztésnek megfelelően általánosságban négy hónapra emeljék fel a munkaidőkeret időtartamát, bizonyos készenléti, több műszakos, folyamatos, idényjellegű munkáknál pedig hat hónapnyi legyen ez a keret. Álláspontjuk szerint kollektív szerződés esetén maximálisan egyéves időtartamú keretet is meghatározhatnának.

A kormányzati oldal késznek mutatkozott arra, hogy mérlegelje a szakszervezeti oldal felvetéseit. Az uniós jogharmonizációból adódó feladatokat viszont egy rendszerként fogják fel, így a rendszer több elemét összevetve készek a kompromisszumra. A tervek szerint az OMT augusztus 8-án plenáris ülésen vitatja meg az uniós jogharmonizációval összefüggő témakört és a szakbizottság javaslatait.

(MTI)

Korábban:

(2000.07.15.)