Fertőzésgyanús kórházak

Tizenöt kórházi járvány tizennégy halottal - ez az idei első fél év mérlege a hazai egészségügyi intézetekben. Szakértők szerint minden ötödik-tizedik kórházba kerülő fertőződik, évente pedig körülbelül négyezren halnak meg közülük.

Idén eddig tizenöt kórházi fertőzésjárványról érkezett bejelentés, a halottak száma tizenegy, bár ebben még nincsenek benne a gyulai MRSA-baktériummal kapcsolatba hozható halálesetek - tudta meg a Népszava Böröcz Karolinától, az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) kórházi járványügyi osztály vezetőjétől.

A járványokban 253 ápolt betegedett meg, jó részük a nem súlyos lefolyású hasmenéssel járó fertőzések következtében. Az esetek kisebb, de sokkal veszélyesebb hányadát teszik ki az eddig negyven embert érintő specifikus járványok. Ebből összesen hat fordult elő az első félév során: két vérmérgezés és négy MRSA-baktérium okozta ragályról tudnak a szakemberek. Mindkét vérmérgezéses megbetegedés során közvetlenül került baktérium a páciensek vérébe. Egyszer bizonyítottan fertőzött infúzió miatt. A négy, MRSA okozta halmozódás sebfertőzésjárványból alakult ki.

Böröcz Karolina a Népszava kérdésére elmondta: a kórházi járványokat okozó vírusok, baktériumok elsősorban az idősebbeket vagy a koraszülötteket, a legyengült immunrendszerű, illetve kis súlyú betegeket támadják meg. A szakértő szerint fontos lenne egy, az egészségügy egész területét átfogó fertőzésfelügyeleti rendszer kiépítése, amely gátat szabhatna a járványoknak. A helyzet tovább súlyosbodhat, ha az egészségügyi reform során egyes kórházi kezelések átkerülnek a járóbeteg-szakellátásba - vélte Böröcz Karolina.

A kórház önmagában is veszélyes üzem, egyrészt mert többnyire legyengült immunrendszerű emberek kerülnek be, másrészt egyes kórokozók csak ebben a környezetben tudnak úgy mutálódni, hogy ellenálljanak a gyógyszeres kezelésnek. Ilyen baktérium az MRSA, ami egy medicinákkal egyszerűen kezelhető törzsből mutálódik kórházi körülmények között hagyományos antibiotikummal elpusztíthatatlan kórokozóvá.

A Staphylococcus aureus (SA) a legtöbb emberben megtalálható, de a hordozókban sok esetben nem okoz megbetegedést. Kórházi környezetben, a legyengült betegek között könnyebben okoz megbetegedést, sőt kifejleszti ellenállását a szokásos antibiotikumok ellen. Ilyen ellenálló baktérium okozott kórházi járványt a székesfehérvári, illetve a gyulai kórházban is - mondta a Népszava kérdésére Molnár Ilona országos tiszti főorvos. A legveszélyeztetettebb részlegek az urológiai, az intenzív, a nőgyógyászati és az újszülöttosztályok.

Kórházi járványokat más kórokozók is okozhatnak. A járványok kiváltói egyaránt lehetnek a személyi higiéné hiányától keletkező hasmenéses fertőzések, a szellőztetés nélkül könnyen terjedő légúti megbetegedések, illetve a műszerek nem megfelelő sterilizálása miatt fellépő közvetlen érintkezésből keletkező esetek.

Ezeket a kórházi fertőzéseket teljesen megelőzni lehetetlen - véli az országos tiszti főorvos -, mert éppen a kórházba kerülő betegek jelentős része viszi be a kórokozókat az intézmény falai közé. A kórházi fertőzések ugyanolyan kockázatai a kezeléseknek, mint ahogyan az altatásnak és az egyes műtéteknek is meg vannak a saját kockázatú mellékhatásai - vélte a tiszti főorvos.

Ha egy kórház valamelyik osztályán járvány tör ki, akkor szükség szerint részleges vagy teljes zárlatot rendelnek el, és csak a sokszoros fertőtlenítések és ellenőrzések után nyitják meg újra. A hazai kórházi fertőzések száma egyébként hasonló a nemzetközi egészségügyi gyakorlatban tapasztaltakhoz.

Tavaly 42 kórházi járványra derült fény, az egyedi fertőzések száma ismeretlen. A ragályokban 2514 ápolt és 1915 egészségügyi dolgozó fertőződött, közülük 371 páciens és 214 dolgozó betegedett meg a fertőzés következtében. A többségében hasmenéses esetek mellett volt tíz légúti, kilenc kontakt (közvetlen fertőzéses) és két MRSA-baktérium okozta járvány. Az MRSA-járványokban 24-en betegedtek meg, és 41,7 százalékos halálozási aránnyal tízen el is hunytak. A tavalyi kórházi járványok miatt elrendelt zárlatok összesen 6663 ápolási nap kiesést okoztak.

A székesfehérvári és gyulai esetekben idén tizenegy MRSA-járványban fertőződött ember halt meg. Szakemberek szerint, ha a fehérvári kórháznak nem lett volna MRSA-figyelő rendszere, ki sem derült volna, hogy a nyolc elhunytnak bármi köze volt a mutáns baktériumtörzshöz. Ugyanezen okból, a fertőzésfigyelő rendszer hiánya miatt, nem lehet tudni, vajon hányan halnak meg a kórházakban jellemző fertőzések következtében.

Tőlünk nyugatra 2-8 százalékra teszik az összes ápolt beteg között a kórházban megfertőződöttek számát. Magyarországon egyes becslések szerint ez az arány 5-10 százalékos lenne, ha ki tudnák mutatni a legkisebb ilyen jellegű fertőzést is - mondta Straub Ilona, az OEK igazgató főorvosa. Ez több százezer, kórházi kezelése alatt fertőződött beteget jelent. Egy korábbi hazai felmérés becslései szerint közülük mintegy négyezren halnak meg évente.

(Népszava)