Homoszexuális ember nem lehet MIÉP-képviselő<br/>

Az alkoholizmuson és a kábítószer-fogyasztáson kívül a homoszexualitásra vonatkozó kérdés is szerepel azon a kérdőíven, amelyet a MIÉP képviselőjelöltjeinek kell kitölteniük. Balczó Zoltán (MIÉP) szerint a jelöltek önként döntenek arról, hogy a párthoz kívánnak csatlakozni, így nem erkölcstelen és nem alkotmányellenes, hogy el kell fogadniuk az előzetes feltételeket. Alkotmányjogászok szerint azonban a kérdés ennél "valamivel" árnyaltabb.

- Egy pártnak joga van feltételeket szabni azokkal szemben, akik úgy döntenek, hogy vállalják az adott szervezet képviselőjelöltségét, jelentette ki Balczó Zoltán, a MIÉP frakcióvezető-helyettese, arra a hírre reagálva, hogy a szexuális orientációra vonatkozó kérdés is szerepel azon a kérdőíven, amelyet a MIÉP képviselőjelöltjeinek kell kitölteniük. Balczó szerint pártja is joggal tartja fenn a 2002-es választásokra készülve azokat az elvárásokat, amelyeket 1998-ban érvényesített az akkor indulókkal szemben.

Úgy vélte, az esetleges alkoholizmusra, kábítószer-fogyasztásra és homoszexuális magatartásra vonatkozó kérdések esetében nincs szó arról, hogy a párt kiadná a személyi adatvédelem alá eső információkat. A jelöltek önként döntenek arról, hogy a párthoz kívánnak csatlakozni, így nem erkölcstelen és nem alkotmányellenes, hogy el kell fogadniuk a MIÉP előzetes feltételeit. Balczó véleménye szerint csak akkor lenne jogsértő a kérdés, ha az információszolgáltatásra utólag köteleznék a jelölteket.

A MIÉP-jelölteknek a 98-as választások előtt is hasonló kérdőívet kellett kitölteniük. Az ügyben akkor Majtényi László adatvédelmi biztos vizsgálatot indított. Mivel azonban az ombudsman többszöri megkeresésére Csurka István pártelnök nem reagált, Majtényi csak elvi állásfoglalást hozott. Megállapította: egy párt a képviselőjelöltjével bármilyen, törvénybe nem ütköző tartalmú szerződést köthet. Ha a szerződést megkötése során írásba foglalták, a jelölt tehet olyan jognyilatkozatot, amely alapján a párt különleges adatai - így a szexuális orientációra vonatkozó információk - kezelésére jogosulttá válik.

Halmai Gábor alkotmányjogász szerint a MIÉP kérdőíve az adatvédelmi törvénnyel nem, de az alkotmánnyal ellentétes. Mint azt kérdésünkre elmondta, a MIÉP az egyenlőség elvét nem tartja önmaga számára elfogadhatónak annak ellenére, hogy az államélet egyik szereplőjéről - és nem például egy klubról - van szó, vagyis elvárható, hogy a párt belső működése is alkotmányos, demokratikus legyen. Ha nem az, abból a választók majd levonják a következtetést, tette hozzá.

Jogi szakértők véleménye egyébként megoszlik a kérdésben. Miután az állampolgároknak nem alanyi joga az, hogy a MIÉP jelöltjeként induljanak a választásokon, a párt elvileg - és ezek szerint a gyakorlatban is – kötheti bizonyos feltételekhez a jelöltséget (míg ugyanezt a párt alkalmazottaival nem tehetné meg). Jogászok szerint az alaptörvénybe ütközne az is, ha az Országgyűlés szabná feltételül: nem lehet parlamenti képviselő az, aki homoszexuális. De miután csak egy pártról van szó, szakértők határesetnek minősítik a homoszexuálisok kiszűrését.

Az alkotmány szerint "A Magyar Köztársaság területén élő minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy az országgyűlési és a helyi önkormányzati, továbbá a kisebbségi önkormányzati választásokon választható (...) legyen".

(Népszava)

Ajánló: