Ma Magyarországon elképzelhetetlen, hogy hallgatói hitel nélkül a társadalom minden csoportja felsőoktatási intézményben tanuljon - jelentette ki lapunknak Kiss Ádám, az Oktatási Minisztérium (OM) helyettes államtitkára. Ezért olyan hitelrendszerre van szükség, amely általánosan hozzáférhető, a fejlesztési kötelezettség nem jelent vállalhatatlan egyéni kockázatot, ugyanakkor a költségvetésnek is a lehető legkisebb terhet jelenti.
A szaktárca által kidolgozott koncepció szerint a diákhitelt felvevő hallgatók az évek során személyi jövedelemadójukba építve - jövedelemarányosan térítik vissza az időközben kamatos kamattal megterhelt kölcsönt. "Ezzel a pénzvisszafizetés rendkívül egyszerűvé válik, mivel az APEH - csakúgy, mint a többi adót - ezt is behajthatja" - vélte az államtitkár.
A törlesztőrészlet minden hitelfelvevőt anyagi helyzetének azonos százalékában terhelné meg. Miután a visszafizetési kötelezettség a jövedelem kis részét (5-7 százalékát) érinti csupán, alacsony jövedelmek esetén is vállalható terhet jelent a végzetteknek. Az egyéni adósságállományok nyilvántartását - vagyis a tanulmányi számlák vezetését -, a hitel kihelyezését és magánforrások bevonását a rendszerbe egy állami tulajdonú nonprofit szervezet, a Diákhitel Intézet végezné.
Továbbra sem dőlt el azonban, hogy az állam vállal-e teljes körű garanciát a hitel visszafizetésére. A kérdés tisztázása azért fontos, mert döntően befolyásolja a kölcsönt nyújtó bankok részvételét a hitelügyletben. "Várhatóan szeptemberben dől el, hogy százszázalékos állami garancia vagy egyéb konstrukció lévén - például a kamatokba építve - biztosítjuk a visszafizetés garanciáját" - mondta ezzel kapcsolatban Gilly Gyula, a szaktárca főosztályvezetője.
A hallgatói hitelrendszer bevezetésekor kiemelten kell kezelni a leszakadás szempontjából leginkább érintett 16-19 éves korosztályt, valamint az elmúlt évtizedekben a felsőoktatásba elsősorban anyagi okok miatt be nem jutottakat - vélte az OM szakértője. Gilly Gyula hozzátette, szinte lehetetlen felmérni, hányan igénylik majd a kölcsönt, hiszen egy nem létező rendszerről nehéz állást foglalniuk az érintetteknek. (Nemzetközi tapasztalatok alapján úgy tűnik, a leendő elsősök közel 40 százaléka venné fel a jövő szeptembertől bevezetendő diákhitelt.)
A korábbi elgondolások szerint a rendszert fokozatosan az államilag finanszírozott férőhelyeken tanuló első éves hallgatók között felmenő rendszerben vezetnék be. A koncepció kidolgozói most már elképzelhetőnek tartják, hogy a kezdetekben is általánosan hozzáférhető legyen a kölcsön.
A havonta maximálisan felvehető hitel összege - 21 ezer forint - az eddigi próbaszámítások alapján a jelenlegi átlagjövedelmekkel számolva 15-20 év alatt biztosan visszafizethető - mondta Gilly Gyula. A futamidő a hitelfelvétel mértékétől és az egyéni jövedelmektől függ majd.
Jelenleg szakértői előkészítési és egyeztetési fázisban folyik a hallgatói hitelrendszer végső kidolgozása. Várhatóan ősszel kormányhatározatban rögzítik a rendszer főbb elemeit. Ennek alapján folytatódna a hitel bevezetéséhez szükséges technikai részletek kidolgozása és a megfelelő jogszabály-módosítások előkészítése.
(Népszava)