Szűkülnek a munkavállalók jogai<br/>

A Népszava értesülései szerint még ősszel - várhatóan szeptemberben - a T. Ház elé kerülhet a Munka törvénykönyve módosítása. A változtatások egy része valóban a célul kitűzött európai jogharmonizációt szolgálja, több paragrafus módosítása - megszűnhet a nyolcórás munkaidőhöz való jog, csökkenhet a pihenőidő, egyszerűbbé válhat a csoportos létszámleépítés - azonban kifejezetten hátrányos a munkavállalóknak. A munkáltatók támogatják az elgondolást.

A Népszava értesülései szerint ősszel - valószínűleg szeptemberben - kerül a T. Ház elé a Munka törvénykönyvének (Mt.) módosítása. Bár hosszú ideje ülésezik az Mt. átfogó módosítását előkészítő bizottság, a most tervezett változtatás nem ezzel, hanem kilenc európai uniós irányelv átvételével foglalkozik. Információink szerint az Európai Unióban bejáratott üzemi tanácsok felállításáról alkotnak hazai szabályokat. Törvényes alapot teremtenek a több országban működő cégeknél egyre gyakoribbá váló és eddig teljesen szabályozatlan munkaerő-kölcsönzésnek. Az uniós jogelvek átvétele jegyében a tervezet rögzítené, hogy a munkáltató milyen ügyekben köteles tájékoztatni a dolgozókat, és megtiltja a diszkriminációt is, bár a rendkívül lényeges származási vagy vagyoni helyzet alapján kialakuló megkülönböztetésről nem ejt szót.

Az európai jogelvek átültetésének "leple" alatt azonban a tervezett módosítás alaposan megnyirbálná a munkavállalók jogait is. Az Mt. eddig is engedte a munkaadóknak, hogy - legfeljebb két hónapig - másik munkáltatónál, másik munkakörben, új telephelyen dolgoztassa az alkalmazottakat, most ezt hat hónapig is teheti, és akár az ország másik felébe is irányíthatja az embereket. A módosítás - a munkaidő megszervezése címszóval - újra meghatározza az idénymunka fogalmát. Az eddig zömmel a mezőgazdasági termelésre, illetve az ehhez kapcsolódó feldolgozóüzemekre vonatkozó kategóriát kiszélesíti, és az árutermelés, illetve a megrendelés ciklikusságára hivatkozva az eddigieknél sokkal több munkahely minősülne idényjellegűnek. Ennek komoly következményei vannak: szezonmunkánál a munkaadó akár fél évig is elhalaszthatja például a vasárnapi pihenőidő kiadását. Nagy változás lenne az is, hogy míg eddig két hónap átlagában kellett a napi 8 órás munkaidőnek megfelelni (ezen belül egy nap akár 12 órai munkát is el lehetett rendelni), most a törvény szerint 6 ( a kollektív szerződés alapján 12) hónapra bővülne ez az időszak. Ez annyit jelent, hogy akár négy, sőt a kollektív szerződés szerint 8-10 hónapig is "tizenkét órázhat" a dolgozó (túlórapénz nélkül), elég utána néhány hétig rövidített munkaidőben foglalkoztatni.

Könnyebb lesz ezentúl a munkaadó számára a csoportos létszámleépítés is. Korábban a dolgozók nagyobb csoportját érintő elbocsátás esetén szigorú feltételeknek kellett eleget tenniük a munkáltatóknak (például a munkaügyi központban előzetesen bejelenteni).

A kormányzati elképzelés szerint az elbocsátandók létszámába ezentúl nem kellene beszámítani sem a nyugdíjas foglalkoztatottakat, sem a vezetőt. A szakszervezeteknek ilyen esetben jogsértés esetén is megszűnne a perindítási joga, csak az üzemi tanács tehetne ilyen lépést. Érzékenyen érintené az embereket az is, hogy a korábbi 42 órás kötelező hétvégi pihenőidőt 35 órára csökkenti a kormány tervezete.

A Népszava érdeklődésére dr. Tálas Miklós, az MSZOSZ jogi irodájának vezetője, illetve dr. Falusi Andrea, a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete jogi irodájának vezetője leszögezték: elkapkodottnak, rendkívül sok helyen pontosítandónak tekintik a tervezetet. A jogi szakértők szerint semmi sem sürgeti a magyar kormányt, hogy néhány hónapon belül alkalmazza az uniós normákat, hiszen a csatlakozás biztosan nem idén, de nem is jövőre következik be.

Az uniós elvek csak azokat a minimális jogokat rögzítik, amelyeknek a tagállamok munkaügyi törvénykezésének meg kell felelni, arról nincs szó, hogy a munkavállalók már kivívott jogait a csatlakozás jegyében kell csökkenteni - vélik a szakértők, márpedig a tervezett módosítás épp ezt jelenti.

Tálas Miklós hozzátette: a kormányzat az uniós csatlakozás örve alatt a foglalkoztatás alapvető kérdéseit "dúlja föl", egyébként a munkavállalók helyzetének rontása teljes mértékben ellentétes az uniós gyakorlattal. A nyugat-európai országokban csökkentik és nem növelik a munkaidőt, és a pihenőidőt gyarapítják.

Lapunk érdeklődésére a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségében közölték: elnökségük még nem alakította ki álláspontját a tervezetről. A munkaadók az Országos Munkaügyi Tanács jogi bizottságának ülésén támogatták a kormányzati elképzelést.

Érdeklődésünkre Dudás Katalin, a Gazdasági Minisztérium munkajogi kodifikációs titkárságának vezetője elmondta: nem munkavállaló-ellenes a tervezet, az uniós jogelvek a dolgozókat védik.

***

A szocialisták megdöbbenéssel értesültek a Munka törvénykönyve újabb módosításának koncepciójáról.

''Érthetetlen és megmagyarázhatatlan az a kormányzati elképzelés, amely szerint a Munka törvénykönyve tovább szigorodna a munkavállalók szempontjából'' – véli Filló Pál, a parlament foglalkoztatási bizottságának MSZP-s elnöke és Benedek Mihály, a szocialista frakció illetékes munkacsoportjának képviselője.

Az MSZP elfogadhatatlannak tartja, hogy a munka világa legfontosabb törvényének módosítását "a jogharmonizáció leple alatt, a szociális partnerek érdemi bevonása nélkül, a munkavállalók jogainak további szűkítésével" valósítanák meg.

A szocialisták szerint igazolódni látszik az a feltevés, hogy "a magát polgárinak nevező kormány a munkavállalókat, a bérből és fizetésből élőket nem tekinti polgárnak".

A szocialisták arra törekszenek, hogy az Országgyűlés őszi ülésszakán a törvénymódosítás a jelenlegi kormányzati elképzelések szerint ne történhessen meg, mivel az európai integráció megvalósítása csak a szociális dimenzió figyelembe vételével valósulhat meg.

(Népszava)

Korábban:

(2000. április 28.)