Az Alkotmánybíróság szerint fel lehet függeszteni a hódmezővásárhelyi közgyűlést<br/>

Ellentmondásos állásfoglalást hozott az Alkotmánybíróság a hódmezővásárhelyi közgyűlés ügyében. Az Alkotmánybíróság (Ab) állásfoglalása értelmezhető úgy, hogy a hódmezővásárhelyi képviselő-testület önkényesen akadályozta Rapcsák András polgármestert feladata teljesítésében, amikor felfüggesztette tisztségéből, mert nem indították meg a hivatalos eljárásokat a kifogásolt cselekmények mihamarabbi tisztázására. Azonban az is szerepel az állásfoglalásban, hogy ha a képviselő-testület minden lehetségeset megtett a konfliktus feloldása érdekében, akkor nem járt el alkotmányellenesen.

Rapcsák András

Az Alkotmánybíróságot a kormány kérte fel: vizsgálja meg, hogy alkotmányosan működik-e a hódmezővásárhelyi közgyűlés, ha a polgármestert tartósan, határozatlan időre felfüggeszti közszolgálati jogviszonyából.

Erdei Árpád, Bagi István és Strausz János alkotmánybírók különvéleményt fűztek a döntéshez. E szerint egyetértenek az Ab határozatával, de úgy látják: a véleményt nyilvánító határozat megjelölés ellentmondásos. Az Alkotmánybíróság állásfoglalása ugyanis kötelező erejű, de a vélemény nyilvánító határozattal létrehozzák a "nem kötelező erejű határozat" kategóriáját.

Eddig egyetlen esetben oszlatott fel önkormányzati képviselő-testületet a magyar parlament. 1992. október 16-án Tiszaderzs közgyűlését szüntették meg, mert az önkormányzat személyi
ellentétek miatt hónapokon keresztül nem látta el feladatait.

Rapcsák András egyetért az Alkotmánybíróság véleményt nyilvánító határozatával. Túri József szerint viszont a hódmezővásárhelyi helyzet feldolgozása a jogalkotóknak is "problémás".

Rapcsák közölte: egyetért az Alkotmánybíróság határozatával, ugyanis a helyi képviselő-testület a konfliktus feloldására nem vette igénybe a szükséges törvényi eszközöket, és nincs indoka a polgármester távoltartásának. "Nem folytatták le az ellenem indított fegyelmit, koholt vádakkal támadtak, mindezek alapján nyilvánvaló, hogy a testület nem jóhiszeműen járt el" - mondta.

Szerinte ezután az várható, hogy a kormány az alkotmánybírósági határozat alapján levonja a hódmezővásárhelyi helyzetre vonatkozó következtetéseket, és az Országgyűléstől kér választ arra, indokolt-e a feloszlatás, vagy sem.
Rapcsák szerint az ügyben egyértelmű a testület rosszhiszeműsége. "A testületnek le kellett volna mondania, azzal megszűnt volna a polgármesteri tisztség is" - tette hozzá.

Túri József alpolgármester azt mondta: "az Alkotmánybíróság véleménye egyértelműen tükrözi, hogy Hódmezővásárhelyen a magyar közigazgatásban példátlan eset történt, amelynek feldolgozása nemcsak a helyi közgyűlésnek okozott problémát, hanem a jogalkotóknak is". Szerinte a határozatból az olvasható ki, hogy a képviselő-testület megtett mindent - fegyelmi eljárások, a polgármesteri tisztség megszüntetésének kezdeményezése a bíróságon - az ügy lezárása érdekében. "Ezek után már csak politikai jellegű döntés születhet a hódmezővásárhelyi ügyben" - tette hozzá.

***

Rapcsák András és a hódmezővásárhelyi közgyűlés konfliktusa tavaly március elején kezdődött, amikor a közgyűlés zárt ülésén felfüggesztette polgármesteri tisztségéből Rapcsákot. A felfüggesztést javasló sürgősségi indítványt Túri József alpolgármester és Kőhegyi András képviselő terjesztette elő arra hivatkozva, hogy Rapcsák tevékenysége veszélyezteti a város gazdálkodását. Az alpolgármesterek úgy döntöttek: a vita tisztázásáig nem fogadnak el utasításokat Rapcsáktól.

A felfüggesztett polgármester ellen többek között az a vád merült fel, hogy 1998-ban névnapi ünnepségének 250 ezer forintos számláját az önkormányzattal fizettette ki, arra hivatkozva, hogy munkavacsora volt.
Ezzel párhuzamosan ad hoc bizottság állt fel annak kivizsgálására: gyanúsítható-e bűncselekmény elkövetésével a politikus családja. Rapcsák családtagjai ugyanis a tulajdonosai a Nitor Kft.-nek, amely cég még 1995-ben 2,4 millió forintért vásárolt meg egy telket. Három évvel később 84 millió forintért adták el a területet a Billa áruházláncnak.

A közgyűlés ellenszavazat nélkül határozott a fegyelmi eljárás lefolytatásáról, és a polgármester felfüggesztéséről erre az időszakra. Rapcsák törvénysértőnek tartotta az eljárást, és a megszabott határidőig nem adta át hivatalát. Közölte: mivel parlamenti képviselő is, nem lehet kitiltani a városházáról. A hódmezővásárhelyi önkormányzat vezetésével megbízott alpolgármester, Novák Imre pecséttel lezárta Rapcsák polgármesteri irodáját, és az épület földszintjén jelöltek ki egy irodát, ahol képviselői munkáját végezheti. A felfüggesztett polgármester azonban többször is megpróbálta elfoglalni korábbi irodáját, nem egyszer lakatossal nyittatta ki az ajtót. Közgyűléseket hívott össze, amelyeken kivétel nélkül határozatképtelenek voltak, mivel csak egy-két szimpatizánsa jelent meg.

Közben a közgyűlés újabb fegyelmi eljárást indított a felfüggesztett polgármester ellen, amiért bement a lepecsételt ajtajú irodájába, és rágalmazta a város megbízott vezetőit. Rapcsákot ezért másodszor is felfüggesztették, az alpolgármester pedig hanyag kezelés gyanúja miatt feljelentette Rapcsákot, mert szerinte egy helybéli családnak a várost illető hagyatékából egy 33 arany ékszerből álló kollekciót értékének töredékéért értékesített. Az alpolgármester szerint Rapcsák ezzel megkárosította a várost. A közgyűlés másik vádja szerint pedig Rapcsák a város pénzén újíttatta meg saját és felesége lejárt útlevelét.
Rapcsák valamennyi vádat visszautasította.

A Csongrád Megyei Bíróság az első fegyelmi vizsgálattal kapcsolatban jogerős ítéletével visszahelyezte Rapcsákot polgármesteri állásába. Rapcsák egyből el is akarta foglalni hivatalát, ám a közgyűlés ezt megint törvénysértőnek minősítette, mivel szerintük még érvényben van a polgármester második felfüggesztése.

Rapcsák közben önkormányzati biztos kiendelését kérte Hódmezővásárhelyre, mert úgy látta: a város önkormányzata csődközeli helyzetbe került. A képviselő-testület ezt indokolatlannak találta.
A kormány végül megelégelte a hódmezővásárhelyi huzavonát, és mivel a közgyűlés nem volt hajlandó feloszlatni magát - ezt Rapcsák is indítványozta -, az Alkotmánybírósághoz fordult, és a képviselő-testület feloszlatását kezdeményezte.

[*****]

Ajánló:

A képviselő fotója, adatai

Korábban:

(2000. június 20.)