A törvényi felsorolás alapján a médiaszereplőkkel kezdődik a vizsgálat, majd a hivatásos bírák, ügyészek és a költségvetésből támogatott pártok vezetői átvilágítására kerül sor. Mátrai Márta Fidesz-frakcióigazgató szerint nyolc-tízezer esetben kell elvégeznie az átvilágítást a kibővített testületnek. A pontos szám attól is függ, hányan kérnek önmaguk ellen vizsgálatot. Önkéntes átvilágítást az ügyvédek, egyházi személyek és a médiák azon tagjai kérhetnek, akik kívül esnek a törvény által meghatározott, kötelezően átvilágítandók körén.
A fideszes politikus elmondta: már több ügyvéd is jelezte, hogy igényt tart a saját feddhetetlenségét igazoló eljárásra. Amennyiben valakiről kiderül, hogy érintett, vagyis valamikor a III/III-as ügyosztály számára dolgozott, vagy írt jelentéseket környezetéről, munkatársairól, lemondhat az általa betöltött pozícióról. Ez esetben a vizsgálat eredménye titokban marad. Ha nem mond le, a továbbiakban közérdekűnek számít minden, ami a vizsgálattal kapcsolatos, annak eredményét nyilvánosságra hozzák a Magyar Közlönyben, illetve a Magyar Távirati Irodán keresztül. Az itt megjelent adatokra bárhol lehet hivatkozni, hiszen ez már nem tekinthető a személyiségi jogok megsértésének. Az érintetteknek természetesen jogukban áll szabályos bírósági eljárás keretében bizonyítaniuk, hogy vétlenek voltak a rendszerváltás előtt. Mátra Márta úgy véli, sajnálatos, hogy minderre csupán a rendszerváltás után tíz évvel kerül sor, de úgy véli, a magyar polgároknak jogukban áll megismerni a közszereplők múltjának azt a részét, ami esetleg az ő sorsukat is befolyásolta 1990 előtt. Szerinte az átvilágító bírák legkésőbb 2004-ig befejezik a munkát, amitől a magyar közélet megtisztulását reméli.
(Magyar Hirlap)