Rendőri korrupció parancsnoki segédlettel<br/>

A rendőri munka minden területén burjánzik a korrupció - ez derül ki egy nemrégiben készült - és a Népszava birtokába jutott - belső jelentésből. A visszaélésekben gyakran a parancsnokok is szerepet játszanak. A vizsgálatot végzők visszatetsző módszereket javasolnak a megelőzésre.

A rendőrség, az ügyészség és a Belügyminisztérium belső elhárításának adatait is felhasználva nemrég készült el az a belső jelentés, amely a rendőri korrupcióról közöl elképesztő részleteket.

A Népszava birtokába jutott belső dokumentum készítői szerint a rendőrök által elkövetett bűncselekmények - hivatali visszaélés, vesztegetés, befolyással üzérkedés - motívumai csak részben keresendők a rendőr személyiségében. A feketegazdaság morálisan romboló hatása éppúgy elvezet a korrupcióhoz, mint a hatósági ügyintézés és ügykezelés minden szintet jellemző bürokratikus menete. Kiváltó ok még a rendőrök alacsony életszínvonala, a felvételi rendszer hibái, valamint a parancsnoki nevelő és fegyelmező munka hiányosságai.

A rendőrök "betyárbecsületből" gyakran nem jelentik egymás bűnös magatartását, sőt ? és ez már megdöbbentő - a közvetlen vezetők részéről is tapasztalható, hogy kisebb súlyúnak ítélt esetek felett inkább szemet hunynak, csak hogy megőrizzék egységük jó hírét.

A vizsgálati dokumentum megállapítja, hogy bizonyos területeken a parancsnoki közreműködés ennél is súlyosabb. Azon beosztásokba, amelyek a korrupcióra a legalkalmasabbak - ilyen például a gépkocsizó járőr -, csak azok kerülhetnek, akik a szolgálatot irányító vezetőnek különböző összegeket fizetnek.

Idézet a jelentésből: "Odáig eljutottak már ezen a téren a rendőrök, hogy a szolgálati idő alatt a korrupciós közterületi bűncselekmények során szerzett pénzt a váltások parancsnokai osztják el az állomány között. Az összegből az objektumban szolgálatot teljesítők is részesülnek az összetartozás kifejeződéseként."

A zárt korrupciós közösségek kialakítása "egymás kipróbálásával" kezdődik. Rutinos rendőrök, "öreg rókák" gondjaira bízzák az újoncokat, akiket folyamatosan "tesztelnek". Eleinte kisebb súlyú, úgynevezett "kimagyarázható" zsebre bírságolásokba vonják be őket. Aki "veszi a lapot", azt "megbízhatónak" nyilvánítják, és a továbbiakban helye lesz a csoportban. Aki nem áll be a sorba, azt gyorsan és teljes egységben kiközösítik, feletteseiknél befeketítik, munkáját ellehetetlenítik, így előbb-utóbb önként távozik a testületből.

A jelentés készítői szükségesnek tartják rögzíteni, hogy a bűncselekmények felderítése a fejlett konspirációnak köszönhetően csak titkos eszközökkel lehetséges. Erre azonban a korrupcióban érdekelt rendőrök sem várnak tétlenül, módszereiket folyamatosan tökéletesítik. Keresik - és gyakran meg is találják - a kapcsolatot olyan kollégáikkal, akiktől épp a felderítő szervek belső információit igyekeznek megszerezni. Ismerik már például a rendőrség ellenőrző szolgálatai, illetve a belső elhárítás járműveinek típusát, rendszámát, gyakran előre tudnak a tervezett akciókról is.

A korrupció szempontjából leginkább veszélyeztetettnek a közrendvédelmi és közlekedési szolgálatok állományát - egyszerűbben: az egyenruhás rendőröket - minősítik. Gyakori, hogy a szabálytalankodók igazoltatásakor maga a rendőr tesz félreérthetetlen célzást, az állampolgár pedig már tudja, mi a teendő, sőt - állítja a jelentés - a legtöbben ismerik a "tarifákat" is.

A dokumentum az egyenruhások korrupciójának leggyakoribb formáit is felsorolja. Például a szabálysértési feljelentéstől pénzért tekint el a rendőr. A legjövedelmezőbb pénzforrás a gyorshajtók "levétele", s erre több lehetőség is kínálkozik.

A legegyszerűbb, amikor a rendőr "tippeléssel" állapítja meg, hogy valaki átlépte-e a sebességhatárt, majd zsarolja az autóst, hogy bemérték, lefényképezték, de esetleg "lehetne valamit tenni".

Külföldiektől gyakran irreálisan magas "helyszíni bírságot" követelnek, ellenkező esetben kiutasítással fenyegetik az illetőt. Mivel a turisták gyakran valutában fizetnek, előszeretettel vadásznak a nyugati rendszámú autókra. A lebukás veszélyét csökkenti, hogy az idegen előbb-utóbb elhagyja az országot.

Nem ritkaság, hogy közúti balesetnél - ellenszolgáltatás fejében - hamis tartalmú igazolólapot állítanak ki. Korrupciónak minősül az is, ha a balesetes gépjárművet a rendőr olyan szállítóval viteti el, aki neki rendszeresen fizet. A prostituáltaktól gyakran ingyenes szolgáltatást kérnek, cserében nem jelentik fel őket.

"A közterületi szolgálatot ellátó állomány leggyakrabban az esti, éjszakai órákban követi el az előre eltervezett korrupciós cselekmények jelentős részét, gyér forgalmú, elhagyott útszakaszokon. Ilyenkor a rendőr megjelenése, az éjszakában feltűnő szolgálati autó fényei, a szankciókkal fenyegetés oly mértékben sokkoló, hogy szinte megbénítja az állampolgárokat" - mondja a jelentés.

Az elkövetést nem befolyásolja, hogy hónap eleje vagy vége van, ebből következik: nem megélhetési bűnözéssel, hanem rendszeres haszonszerzésre való törekvéssel állunk szemben.

Előfordul, hogy a rendőrök szolgálati területüket elhagyva "portyáznak", ami nagyban megnehezíti kilétük megállapítását.

A közterületi intézkedés gyakran alkalmazott "módszere", amikor a rendőr az autóssal a jogosítványba, személyibe helyezteti a pénzt, majd beül vele a rendőrautóba, és azt ott teszi el. Ilyen pénzt a lehető legrövidebb ideig tart csak magánál a rendőr, mert ellenőrzéskor lebukhat, tehát igyekszik megszabadulni tőle.

A valutát általában a legközelebbi ismerős benzinkutasnál váltják be. Előre megbeszélt rejtekhelyeik is vannak, ahová szolgálat után mennek vissza a pénzért, vagy más kollégának adják át az összeget. A nagyobb címleteket azonnal felváltják, zsebeikben, irataik között szétrakják.

Az sem példátlan, hogy a rendőr saját címére megcímzett, felbélyegzett borítékokat tart magánál. A beszedett pénzt ebbe teszi, és az első postaládába bedobja.

A rendőrség bűnügyi szolgálatánál dolgozók - a nyomozók, vizsgálók - sem érintetlenek a korrupciótól. Ezek a beosztottak nagyfokú mérlegelési szabadsággal rendelkeznek. Ugyanakkor - munkájuk természetéből adódóan - jelentős számban kerülnek kapcsolatba bűnözőkkel, amely ismeretségek az eljárások után is fennmaradhatnak.

"Pénzbeli vagy egyéb juttatásokért a büntetőeljárások alatt a vizsgáló vagy a nyomozó sok mindent el tud intézni, be tud avatkozni az ügyek menetébe. Az állampolgárok részéről - különösen a nagyobb ügyekben - jelentős a kezdeményezés" - mondják a jelentés készítői.

A dokumentum felsorolja a rendőri korrupció leggyakoribb megjelenési formáit:

A rendőr többletjogokat, lehetőségeket biztosíthat a gyanúsítottaknak, az eljárás menetét lassíthatja vagy gyorsíthatja. Bizonyítékokat eltüntetethet vagy kreálhat, a nyomozás adatait tartalmazó bűnügyi információkat, illetve körözési és egyéb nyilvántartásokból adatokat szolgáltathat ki. Kedvezményeket adhat a fogva tartottaknak, illetve közreműködhet szabadlábra helyezésükben. Tanúkat befolyásolhat a gyanúsított kérésének, érdekeinek megfelelően. Módosíthatja a gépjárműkörözéseket. Vagyon elleni ügyekben a sértett érdekében soron kívül adhat ki lezáró határozatot biztosítási ügyintézéshez. Bűnügyek helyszínelésekor neki rendszeresen "százalékot" adó lakatost, biztonságtechnikai szakembert ajánlhat a kárvallottnak.

A bűnügyi korrupciónál is a készpénz elfogadása az elsődleges, de ennél jóval nehezebben tetten érhető "honoráriumot" is kaphatnak a megvesztegetett rendőrök. Ilyen a díjmentes autó- vagy mobiltelefon-használat, az ingyenes üdülés, illetve egyéb kedvezményes lehetőségek biztosítása. Ezzel az áttételes vesztegetéssel szinte bizonyíthatatlanná válik a korrupció.

A rendőrség igazgatásrendészetén előforduló törvénysértések kiváltó oka elsősorban a bürokratikus ügyintézés.

A rendőrségi jelentés szerint a soron kívüli járműátírás, az idegenrendészeti ügyek gyorsítása a leggyakoribb lehetőség a vesztegetésre. Jellemző az ajándék, mint korrumpáló eszköz. Ezek értéke változó, adott esetben egy csokor virág vagy egy desszert is elegendő a korrupciós büntetőeljárás megindításához.

Súlyosabb eset, amikor az igazgatásrendészeti dolgozó dokumentumok ellenőrzése nélkül ír át járműveket, intéz el idegenrendészeti ügyeket vagy ad ki fegyverengedélyt. Ide tartozik még a szabálysértési bírságok összegének csökkentése, esetleg a büntetés kiszabásának mellőzése is.

A dokumentum szerint a rendőr a felsorolt szolgálati ágakon kívül is keveredhet korrupciós ügyekbe. Egyszerűbb esetben kapcsolatai segítenek ügyes-bajos dolgok elintézésében. Komolyabb ügyekben nyilvántartási adatokat szerezhet meg és adhat ki, például biztonságtechnikai cégeknek, magánnyomozóknak vagy bűnözőknek. Közreműködhet lopott járművek legalizálásában, illetve rendőri mivoltát felhasználva - illegálisan - tartozásbehajtásban, pénzügyi, üzleti tevékenységben, de akár bűncselekményekben is.

A dokumentum a korrupcióra utaló legjellemzőbb magatartásformáknak a "fizetés fölötti" életszínvonalat, a gyanús költekezést, a bűnözőkkel való kapcsolattartást, az éjszakai szórakozóhelyek rendszeres látogatását tekinti.

A korrupció visszaszorítása a vizsgálatot végzők szerint szigorú intézkedéseket követel. Ilyen - többek között - a különféle csapdák állítása, a pusztán csak gyanúba került rendőr áthelyezése. A járőr párok közötti bizalmi kapcsolatok rendszerének szétrombolása, az egymást feljelentő rendőrök jutalmazása. A legkisebb korrupciós jel esetén a belső elhárítás és az ügyészség értesítése.

A jelentésből kitűnik: készítői szerint szinte a teljes rendőri állomány potenciálisan korruptnak tekinthető, hiszen a becsületes rendőrre mindössze egyetlen áttételes utalás található. Ugyanakkor a vizsgálat nem terjedt ki arra, hogy a magasabb rendőri vezetői beosztásban dolgozók közül mely területeken, kiket és hogyan veszélyeztethet a korrupció, illetve ez hogyan előzhető meg vagy érhető tetten.

(Népszava)

Ajánló:

Korábban:

(2000. március 24.) A Belügyminisztérium fokozza a rendőrök ellenőrzését (2000. május 31.)