Veszélyben a tanárok béremelése<br/>

Eltörölnék a közoktatási törvényben rögzített támogatási garanciát A pénzügyi tárca felül kívánja vizsgálni a közoktatás normatív finanszírozásának rendszerét - értesült a Népszava. Amennyiben a Pénzügyminisztérium (PM) jövő évi költségvetési tervezetében vázolt elképzelések szerint eltörölnék a közoktatási törvényben rögzített támogatási garanciát, csaknem 47 milliárd forinttól esnének el az iskolafenntartó önkormányzatok. Ez azt jelenti, hogy jövőre nem lesznek béremelések, újabb iskolák bezárására kerülhet sor.

A közoktatási törvény tavaly elfogadott rendelkezése szerint az adott költségvetési évben az állam által adott közoktatási normatíva összegét a két évvel korábbi teljes közoktatási ráfordítás (vagyis a központi költségvetés és az önkormányzati támogatás) 90 százalékában kell meghatározni. A jogszabályban rögzített finanszírozási szabály garantálja, hogy minden évben növekedjen a normatíva összege. (Idén a közoktatás összes támogatása 364 milliárd forint volt, melyből a központi költségvetés 266 milliárdot biztosított).

A Pénzügyminisztérium a Népszava birtokába került jövő évi költségvetési tervezetében a támogatási garancia eltörlését javasolja. Ennek következtében az önkormányzatok csaknem 47 milliárd pluszforrástól esnének el, amely újabb iskola-összevonásokhoz, létszámleépítésekhez, illetve beruházások elmaradásához vezethet.

Már idén is főként saját forrásaik átcsoportosításával teremtették elő az önkormányzatok a jogszabályban biztosított normatívanövekmény összegét - jelentette ki Borbáth Gábor, Pedagógus Szakszervezet elnöke.

A több tízmilliárd forinttal megnövelt normatívát ugyanis nem közvetlen támogatásként kapták az iskolafenntartók, hanem többek között a személyi jövedelemadó helyben maradó részéből kellett kigazdálkodniuk a beígért összeget.

A szakszervezet reprezentatív, 104 önkormányzatra kiterjedő felmérése is azt mutatta, hogy a központi költségvetésből származó normatív támogatás aránya a vizsgált önkormányzatok esetében 23 százalékkal növekedett ugyan, ám a tényleges közoktatási forrásnövekedés csak 9,7 százalékos volt. Ez pedig az inflációt is alig haladta meg.

A felmérésben érintett önkormányzatok háromnegyede (73,1 százaléka) összességében 3,5 milliárd forinttal csökkentette saját, oktatásra fordított forrásait, ami az intézmények 62 százalékát (mintegy 916 óvodát, iskolát) érintette hátrányosan. Ugyanakkor 28 önkormányzat az állami normatívák bővülése mellett saját forrásait is növelte, mintegy 1,2 milliárd forinttal. Előfordult olyan képviselő-testület, ahol a növekedés 241 százalékos volt, máshol 10 százalékos csökkenést prognosztizáltak a felmérést elemző szakemberek.

Borbáth Gábor elmondta: az utóbbi évek néhány százalékos reálkereset-emelkedése ellenére a tanári bérek ma is jelentősen elmaradnak a kilencvenes évek elején mértektől. Különösen nagymértékben csökkent a pedagóguskeresetek reálértéke 1993-ban (11 százalékkal), 1995-ben (20 százalékkal) és 1996-ban (11 százalékkal). Az egész évtizedet tekintve ilyen nagymértékű visszaesést - munkanélkülieket kivéve - egyetlen társadalmi réteg sem szenvedett el. A főtitkár hozzátette: amennyiben a normatíva- növekedés nem jelenik meg az önkormányzatok jövő évi költségvetésében, nem lesz valódi pedagógus-béremelés, beruházások maradnak el s újabb iskolákat zárnak majd be.

Az Oktatási Minisztérium (OM) szintén nem támogatja a finanszírozási garancia törvényből való eltörlését - mondta Sió László, a tárca kabinetfőnöke. A közoktatási törvény ezen pontja a kormányprogramon alapul, s az oktatás esélyteremtő funkciójának egyik kiemelt eleme. A jogszabály betartása alapfeltétele a jövő évi bérfejlesztésnek is - jelentette ki a kabinetfőnök. Nem folytatható az a gyakorlat sem, hogy a normatívanövekedést más önkormányzati támogatás terhére valósítsák meg.

A minisztérium jövő év elején 7,5 százalékos bérfejlesztést tervez, szeptembertől pedig további 20 százalékkal emelkedne a tanárok keresete, ami azt jelentené, hogy a jelenlegi 84 ezer forintos pedagógus-átlagkereset 108 ezer forintra emelkedne - fejtette ki Sió László.

Az emelések a pedagógusok létszámának csökkentése nélkül 27 milliárd forint költséget jelentenek. A nem tanári munkakörben foglalkoztatottak egész évre vonatkozó, 7,5 százalékos béremelésének költségigényével együtt ez összesen 31,7 milliárd forint. Ezeket a bérköltségeket a tárca a tervezett normatívanövekményből finanszírozná, így annak eltörlése esetén a tanárok béremelése is elmaradhat.

Kirády Attila

(Népszava)

Ajánló:

1999. évi LXVIII. törvény a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról