Nyugdíjszámítás: háttérbe szorul a szolidaritás elve<br/>

Elkészült a Szociális és Családügyi Minisztériumban az a tervcsomag, amely a nyugdíjrendszer átláthatóbbá tételét, a befizetett járulékok igazságosabb elosztását kívánja lehetővé tenni ? értesült a Népszava. A változtatások a szolidaritási elvet háttérbe szorítva fokozatosan a biztosítási elv érvényesülését segítenék elő. Bár ez azt jelentené, hogy az alacsony járulékot fizetők, illetve a kevés szolgálati idővel rendelkezők hozzájárulásuknak megfelelően kevesebb nyugdíjat kapnak majd. Az újítások a magánnyugdíj-rendszert sem hagynák érintetlenül.

- Már most is működik a rugalmas nyugdíjkorhatár - nyilatkozta a Népszavának egy neve elhallgatását kérő köztisztviselő azokra a napokban felröppent találgatásokra reagálva, amelyek a miniszterelnök minapi, Idősügyi Tanács előtt tett kijelentését próbálták értelmezni. Orbán Viktor a testület hétfői ülésén egy olyan rendszer kidolgozását szorgalmazta, amelyben pontosan nyomon követhető az aktív kori befizetések és a kifizetendő nyugdíjak alakulásának összege. A kormányfő szerint e szisztéma megteremtése után nem érdemes nyugdíjkorhatárról beszélni, csak arról, mi az a minimális kor, amikor nyugdíjba lehet vonulni. Ha e kor elérése után valaki magasabb járadékért tovább kíván dolgozni, akkor arra saját döntése alapján lehetősége lehessen.

A jelenlegi nyugdíjkorhatár olyannyira rugalmas, hogy az aktív korúak az irányadó nyugdíjkorhatár előtt is jogosultak lehetnek az ellátásra. A nők manapság már 55, a férfiak akár 60 éves korukban is nyugdíjasokká válhatnak. A nyugdíj-megállapítás szabályai szerint, aki tovább dolgozik a korhatár elérése után is, az keresetének nagyobb százalékát kapja majd később nyugdíjként. Azonban hozzá kell tenni: a plusz szolgálati évekkel szerezhető többletellátás nem egyenletesen oszlik meg.

Ahhoz, hogy a miniszterelnök és a szakértők által is kívánatosnak tartott átláthatóságot és igazságosabb járulékelosztást meg lehessen teremteni, három területen kívánnak áttörést elérni a szakemberek.

Először is meg kell szüntetni a nyugdíj-megállapításban a degresszív számítási módszert. Ez a jelenlegi módszer azt jelenti, hogy a nyugdíjak kiszámításának alapját képező kereseteket azok nagyságától függően egyre kisebb mértékben számítják bele a nyugdíj alapját képező összegbe. A nyolc sávra osztott degressziós skála legalsó határa 55 ezer forint és 60 ezer forint között van. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egy 60 ezer forintos kereset 55 ezer forint alatti része teljes egészében beszámít a nyugdíj alapját képező összegbe, az e fölötti ötezer forint azonban már csak kilencven százalékban. Így a nyugdíj alapja 59 500 forint lesz. Minél magasabb a jövedelem, annál kisebb arányban számítják be a nyugdíj alapjába. A legmagasabb sávnál így havi 23 ezer forintos bevételi veszteséggel kezd a nyugdíjba vonuló ahhoz képest, ha nem lenne degresszió. Ennek megszüntetését az eredeti 2009-es dátum helyett elképzelhető, hogy 2005-re sikerül elérni.

Másodsorban egyenletessé kéne tenni a keresetekből a nyugdíj-megállapításra használt arányszámot. Jelenleg ha valakinek a nyugdíjkorhatár elérésekor 20-25 év szolgálati ideje van, akkor egy-egy továbbdolgozott évvel keresetének plusz két százaléka számít később nyugdíjába. Az induló mérték húsz év esetében 53 százalék. Ha 26-36 év a szolgálati idő, az arra pluszban lehúzott évek már csak egy-egy százalékkal növelik a keresetből számított nyugdíjarányt, 37 év szolgálati idő fölött pedig évenként 1,5 százalék többlethez juthatunk. Ezeket az értékeket igyekeznek majd egységesíteni a jövőben, információink szerint az új, általános kulcs két százalék körüli érték lesz.

Harmadsorban megszüntetnék azt a rendszert, amely szerint a nyugdíjak számításánál az utolsó három, munkában töltött évet nem veszik figyelembe.

Az Országos Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság korábbi számításai szerint az összes év beszámításának megteremtése 2001-ben 7 százalék körüli nyugdíjszínvonal-emelkedést eredményezne, az ezt követő évben 6, majd 4-5 százalékot. Önmagában ez a változtatás jövőre mintegy 2,7 milliárd forinttal, az azt követő években pedig 2,5, majd 1,8 milliárd forinttal növelné a nyugdíjkiadásokat.

A rendszer kiszámíthatóvá tételéhez szükséges tanulmányokat és azok különböző változatait a lap információi szerint már kidolgozták, csak a Pénzügyminisztérium hozzájárulása és a politikai szándék szükséges megvalósításukhoz. A változtatások a szolidaritási elvet háttérbe szorítva fokozatosan a biztosítási elv érvényesülését segítenék elő. Ez elsősorban azt jelentené, hogy az alacsony járulékot fizetők, illetve a kevés szolgálati idővel rendelkezők hozzájárulásuknak megfelelően kevesebb nyugdíjat kapnak majd, járadékuk kompenzációjára a mások által befizetett járulékok terhére nem lenne lehetőség. Szakértők szerint a rendszer átalakítására még akár éveket kell várni megfelelő kormányzati szándék híján. Ennek egyik oka lehet, hogy az újítások a magánnyugdíj-rendszert sem hagynák érintetlenül. A főleg biztosítók és bankok által működtetett második pillért azonban meglehetősen kényes feladat megbolygatni.

(Népszava)

Ajánló: