Hét magyar diploma EU-konform

A magyar felsőoktatásban megszerezhető diplomák közül csak hetet fogadnak el majd hazánk teljes jogú tagsága idején az Európai Unió államai. Néhány egyetemen és főiskolán speciális kurzusokat indítottak, amelyeken külföldi intézményekkel együttműködve "eurokonform" oklevélhez juthatnak a végzősök. A képzés több százezer forintba kerülhet.

Hazánk Európai Unióhoz (EU) való csatlakozása után a tagállamokban mindössze hét magyar felsőfokú oklevelet ismernek majd el különleges honosítási eljárás nélkül. Elvileg diplomájuk bemutatásával munkavállalási engedélyt kaphatnak az egészségügyi dolgozók - orvosok, állatorvosok, diplomás ápolók, szülészek, fogorvosok, gyógyszerészek -, valamint az építészmérnökök. (Az orvosi területen dolgozóknak ugyanakkor néhány tárgyból különbözeti vizsgát kell tenniük. Az egyes országokban eltérhet egymástól például a gyógyszerek elnevezése.)

A jelenlegi helyzet az, hogy a teljes jogú EU-tagság után nem számít majd, mikor adták ki a diplomát. Az uniós szakmai bizottságok ugyanis 20-30 évre visszamenőleg tanulmányozták a hazai képzési formákat.

Nehezíti a helyzetet, hogy a fenti szakmák többségénél a működés feltétele a kamarai tagság. Az adott ország szakembergárdájának érdekeit képviselő szervezetek pedig vélhetőleg nem támogatják majd a külföldi munkavállalók elhelyezkedését.

A magyar felsőoktatási intézmények egy része - külföldi tanintézményekkel együttműködve ? a közelmúltban olyan szakokat indított el, amelyeken "eurokonform" diploma szerezhető. Ezeken általában párhuzamosan oktatnak magyar és a nemzetközi követelmények alapján. A hallgatók tanulmányaik végén két diplomát kapnak. Az Európai Unióban is elfogadott nemzetközi oklevelet a külföldi egyetem vagy főiskola állítja ki. (A Budapesti Műszaki Egyetemen ugyanakkor az EU által akkreditált kiegészítő képzés keretében kapnak euromérnöki diplomát a hallgatók). A nemzetközileg is elismert diploma megszerzése a hazai egyetemeken egyelőre komoly anyagi megterhelést jelent a diákoknak. Mivel a képzési program külföldi, és sokszor a tanárok is a külföldi tanintézményből érkeznek, az oktatás nagyon sokba kerül. A hallgatók általában több százezer forintot is kifizetnek a felsőfokú végzettség megszerzéséig.

A külföldön szerzett felsőfokú oklevelek hazai elfogadtatását a Magyar Ekvivalencia és Információs Központ (MEIK) koordinálja. Feladata elsősorban a végzettségi szint (főiskolai, egyetemi, doktori) megállapítása. Ehhez általában a képzési időt veszik figyelembe, de megvizsgálják azt is, hogy az adott külföldi országban mire jogosít az oklevél. Főiskolai végzettség megállapításához legalább három, egyetemihez négyéves tanulmányi idő kell.

A szakképzettség elismerését a központ által ajánlott egyetemtől, illetve főiskolától kérheti a diploma tulajdonosa. Az intézmény a külföldi képzés tartalmát, követelményeit összeveti a sajátjával. Ha a külföldi és a hazai végzettség nem felel meg egymásnak, a kérelmezőnek különbözeti vizsgát kell tennie. Az adott felsőfokú intézmény ezután adhatja ki a határozatot arról, melyik magyar szakképzettségnek felel meg a külföldi képesítés.

Külön eljárás keretében lehetséges olyan külföldi végzettség elismerése is, amelynek nincs hazai megfelelője. A magyar állami ösztöndíjjal külföldön tanulók esetében ugyancsak kérni kell a diploma honosítását, ám ilyenkor a végzettségi szinttel együtt a szakképesítést is elismerik. A végzettségi szint elismerésének alapdíja 5000, a szakképzettségé pedig 20 000 forint.

Kirády Attila

(Népszava)

Ajánló:

Az EU felépítéséről, testületeiről olvashat friss információkat, ha erre jár. (angolul)