A gyámhivatal miatt sérültek két talált csecsemő jogai<br/>

Gönczöl Katalin, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa - a Heim Pál Gyermekkórház főigazgatója és ápolási igazgatója beadványa alapján - vizsgálatot folytatott, mivel az M5-ös autópálya parkolójában 1999 márciusában talált két csecsemő 2000 januárjában még nem volt anyakönyvezve és nem volt társadalombiztosítási azonosítási jelük sem. Az ombudsman több szabálytalanságot észlelt.

A két fiúcsecsemőt a dabasi rendőrkapitányság megtalálásuk napján ideiglenes hatállyal beutalta a Fővárosi Önkormányzat Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálatához. A vizsgálat során az országgyűlési biztos az illetékes gyámhivataltól bekérte az ügyben keletkezett iratokat és azok áttanulmányozása után több olyan eljárási hiányosságot állapított meg, amely alkotmányos jogokkal kapcsolatos visszásságot okozott.

Az eljáró gyámhivatal megsértette a családjogi törvény rendelkezését, amikor az ismeretlen szülőktől származó gyermekek esetében nem intézkedett azonnal képzelt szülők anyakönyvi bejegyzéséről. A gyermekeknek közel egy évig nem volt nevük, taj-számuk. Az intézkedés elmulasztásával a gyámhivatal megsértette a gyermekeknek az alkotmányban biztosított emberi méltósághoz és a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez való jogát.

A gyámhivatal 1999 márciusában a két kisfiút tartós nevelésbe vette. Ekkor még a dabasi rendőrkapitányság nyomozást folytatott ismeretlen tettes ellen kiskorú veszélyeztetése bűntettének alapos gyanúja miatt. Nem lehetett tudni tehát, hogy a szülőket megtalálják-e. Ezért a tartós nevelésbe vételi határozat - amellyel a gyermekek örökbe fogadhatóvá váltak - az ombudsman szerint elhamarkodott intézkedés volt.

A határozatban ugyanakkor a kiskorúak mellé nem rendeltek olyan vagyonkezelő eseti gondnokot, aki a részükre járó családi pótlékot megigényelhette volna, ezzel a gyámhivatal megsértette a gyermekek tulajdonhoz való jogát. A gyám fellebbezésének eredményeként a tartós nevelésbe vételi határozatot a gyámhivatal visszavonta. A nyomozás megszüntetését elrendelő határozat után azonban a gyermekeket azonnal újra tartós nevelésbe kellett volna venni, és számukra ki kellett volna rendelni gyámot és vagyonkezelő eseti gondnokot. Ennek elmulasztása miatt a kiskorúakat egyrészről anyagi kárt érte, másrészt örökbefogadásuk lehetőségének időpontja is később nyílt meg. A mulasztás sértette a gyermekek tulajdonhoz és tisztességes eljáráshoz fűződő jogait.

A gyermekek életkorának és származásának megállapítására az ombudsman szerint a gyámhivatalnak haladéktalanul, hivatalból orvosszakértői vizsgálatot kellett volna elrendelnie, de erre csak az év végén került sor. Az orvosszakértői vizsgálatra már csak azért is szükség lett volna, mert testvérkapcsolat esetében egy, annak kizárása esetén pedig két örökbe fogadó családot kellett volna keresni.

A vizsgálat alapján az országgyűlési biztos megállapította, hogy az illetékes gyámhivatal átgondolatlan, több hónapos késéssel meghozott határozati miatt sérült a gyermekek jogállamiságból eredő jogbiztonsághoz, ezen belül a tisztességes eljáráshoz fűződő, a tulajdonhoz, az emberi méltósághoz és a legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez való joga.

Időközben a gyámhivatal már megtette azokat az intézkedéseket, amelyekkel rendezni lehet a gyermekek további sorsát, már csak a tulajdonhoz való joguk sérül, mert kirendelt vagyonkezelő eseti gondnok hiányában még mindig nem kaphatnak családi pótlékot.

A megállapított alkotmányos visszásságok orvoslása és jövőbeli elkerülése érdekében az állampolgári jogok országgyűlési biztosa kezdeményezte, hogy a Budapest Józsefváros Polgármesteri Hivatalának jegyzője - mint a gyámhivatal vezetőjének munkáltatója - fegyelmi eljárásban vizsgálja meg a felelősségre vonás lehetőségét. Felkérte továbbá a Budapest Főváros Önkormányzat Területi Gyermekvédelem Szakszolgálatának igazgatóját, hogy intézkedjen az államigazgatósági jogkörben okozott kár megtérítése érdekében.

(MTI)

Ajánló: