Felszámolhatóvá válnak a bűnbe keveredett cégek<br/>

Szigorú szankciók bevezetését tervezik azok ellen a cégek ellen, amelyek bűncselekmények elkövetésében vettek részt. A vezetők felelősségre vonása mellett végső esetben a hatóság a vállalat felszámolását is kezdeményezheti majd. A törvénytervezet pontosítja a pénzmosásnak és a bűnszervezet létrehozásának jogszabályi megfogalmazását. Szigorodik a vesztegetés és a büntetőeljárás alatt hamis tanúzásra való felbujtás szankciója is.

Az igazságügyi tárca által elkészített büntető törvénykönyv (Btk.) módosításának tervezete lehetőséget teremt arra, hogy a bűncselekményekbe keveredett jogi személyek (vállalkozások) ellen büntető szankciókat lehessen érvényesíteni. Ez azt jelenti, hogy a bűncselekményeket elkövető cégvezetők felelősségre vonása mellett, a jogi keretként szolgáló vállalkozás ellen is fel lehet majd lépni - tájékoztatta a Népszavát Soós László, az Igazságügyi Minisztérium (IM) büntetőjogi kodifikációs főosztályának helyettes vezetője.

A tervek szerint pénzbírsággal, szakmai ellenőrzés alá helyezéssel, tevékenységi köröktől való eltiltással, bizonyos üzleti lehetőségekből (pl. közbeszerzési pályázatokból) való kizárással és részleges vagy végleges megszüntetéssel is sújthatnák a vállalkozást. A cégek büntetéséről a bíróság határoz.

A tervezet új szabályozást indítványoz a vesztegetés és a közélet tisztasága elleni cselekmények büntetésére. Büntetlenséget kaphat majd az a személy, aki a vesztegetésről informálja a hatóságokat. Ez azokat érinti csak, akik résztvevői a vesztegetési ügynek. A módosítás szerint bűncselekményt követ el az a hivatalos személy, aki vesztegetés esetén nem tesz eleget feljelentési kötelezettségének. A jelenlegi szabályozás szerinti fegyelmi helyett büntetőeljárás keretében kell az illetőnek felelnie. Javasolják a büntetési tételek emelését is a vesztegetési ügyeknél.

Az Európai Unió ajánlásainak megfelelően a Btk.-ban egyszerűsítik majd a pénzmosás bűncselekményének megfogalmazását. Az eddigi tapasztalatok szerint ugyanis e tényállások leírásának szövege olyan bonyolult, hogy lehetetlenné teszi a hatóság hatékony fellépését.

A tervezet külön figyelmet szentel a büntetőeljárásban tanúként szereplők védelmének. Ezek megfélemlítése önálló bűncselekményi kategória lesz. A hamis tanúzásra való rábírásnál alkalmazott módszerek súlyossága (erőszak, zsarolás) határozza majd meg a büntetés mértékét.

A legnagyobb szakmai vita a bűnszervezet létrehozásának újrafogalmazása körül várható. Az eddigi megfogalmazásban a bűnszervezet létrehozásának bűncselekménye önmagát definiálta, a változtatás egyszerűbbé és a gyakorlatban alkalmazhatóbbá teszi a bűncselekményre vonatkozó tényállást.

A törvénymódosítási javaslat végleges szövege a tervek szerint legkésőbb 2001-ben a parlament elé kerül. A Népszava információja szerint az IM távlati elképzelései között szerepel egy egészen új Btk. megalkotása is. Ezt a munkát a közeljövőben elkezdik.

Az ügyvédeknek is be kell jelenteniük a pénzmosást?

Az ORFK azt javasolja, hogy nagyobb összegű tranzakció esetén, pénzmosás gyanúja miatt a közjegyzőknek, az ügyvédeknek, az aukciósházaknak, a könyvelőknek és a vállalati könyvvizsgálóknak is kötelességük legyen bejelentést tenni a rendőrségen. A jelenlegi jogszabály ezt egyelőre a pénzügyi szolgáltató szervezeteknek, például a bankoknak, biztosítóknak, kaszinóknak, brókercégeknek írja elő - tudta meg a lap Molnár Csabától, az ORFK pénzmosás elleni osztályának vezetőjétől. Információink szerint a pénzmosásról szóló 1994-es törvény módosításának a rendőrségi javaslat szerinti előkészítését a Pénzügyminisztérium jogalkotási tervébe már felvették. A büntető törvénykönyv tervezett módosítása ugyanis erről nem rendelkezik.

Egy, a Népszava birtokába került dokumentum szerint az Európai Unió a pénzmosásra vonatkozó irányelvét - mivel az eddigi szabályok csak a pénzügyi szektort fedték le - hasonlóképpen tervezi módosítani. Az ügyfelek azonosításának, a gyanú bejelentésének kötelezettsége - a magyar javaslatban szereplő tevékenységi körökön kívül - náluk még a nemesfémeladókra, az ingatlanügynökökre is vonatkozna.

Molnár Csaba szerint gondot jelent, hogy a büntető törvénykönyv alapján - mely szintén rendelkezik a pénzmosásról - nem lehet büntetőeljárást indítani az ellen, aki a saját pénzét mossa tisztára. A törvény ugyanis egy közvetítő beiktatásával számol, mikor a pénzmosót úgy definiálja, mint aki a más által elkövetett bűncselekményből származó jövedelmet legalizálja. A büntető törvénykönyv tervezett módosítása kapcsán az osztályvezető elmondta: továbbra is gond lesz, hogy az új jogszabály is más által elkövetett bűncselekményről rendelkezik.

1994 óta mintegy ötezer gyanús tranzakcióról szóló bejelentés érkezett a rendőrségre, ám eddig csak öt, pénzmosással kapcsolatos ügyben indult büntetőeljárás. A bejelentések alapján más bűncselekmények - például adócsalás, csalás - is felszínre kerültek. Szakértők szerint a bűncselekmények elleni hatékony fellépés egyik eszköze a vagyonnyilatkozat bevezetése lenne. Míg Magyarországon a rendőröknek kell bebizonyítaniuk, melyik bűncselekményből származott a gyanúsnak talált pénz, addig Nyugat-Európában a gyanúsítottnak kell igazolnia, hogy az összeghez legálisan jutott-e hozzá.

Magyarországot egyébként hatékonyabb megelőzésre sürgeti a pénzmosás elleni küzdelemben az a jelentés, melyet az Európa Tanács (ET) bizottsága készített el. A jelentés szerint Magyarországnak "hatékonyabbá kell tennie a pénzmosás megelőzését szolgáló eszközrendszerét", egyebek között a pénzintézetek ügyfeleinek azonosításával kapcsolatos szabályok megváltoztatásával. "A jelenlegi ellenőrzési rendszer túlságosan passzív és töredékes" - írták a szakértők, és sajnálatosnak találták, hogy az országban eddig csekély számú büntetőeljárás indult.

(Népszava)

Ajánló:

(Az Unio nyelvein)