Élen a Közgáz, a Műegyetem<br/>

A pályakezdő diplomások közül a villamosmérnökök keresnek a legjobban, míg második helyen a számítástechnikai, gazdasági és a gépészeti végzettségűek állnak - derül ki az első országos életpálya-vizsgálatból. A kutatók az 1998-ban végzettek közül az agrárdiplomások körében tapasztalták a legmagasabb munkanélküliséget.

Először készült Magyarországon olyan átfogó kutatás, amelyben a diákok elhelyezkedési esélyeit, kereseti viszonyait igyekeztek feltárni. Az elemzésnek nemrégiben készült el a tervezete, s máris komoly feszültséget keltett. A Magyar Rektori Konferencia tagjai élesen kifogásolták a kutatás módszereit és következtetéseit.

A vizsgálatnak különös jelentőséget ad, hogy az eredményeket a felvételizők orientálása érdekében a jövő évtől a felvételi tájékoztató mellékleteként is meg kívánják jelentetni. A felsőoktatási intézmények közül az első helyen a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem található; az itt végzettek 30-40 százalékkal keresnek többet, mint a második helyen álló Budapesti Műszaki Egyetemen (BME) diplomázottak - olvasható a kutatási beszámoló tervezetében. A harmadik helyet egy műszaki (Bánki Donát), valamint két gazdasági (Pénzügyi és Számviteli és a Széchenyi István) főiskola foglalja el. A kutatók ez esetben a BME-n végzettekhez viszonyították a kereseteket; eszerint a harmadik helyen álló intézmények hallgatói legfeljebb 20 százalékkal keresnek kevesebbet, mint a Budapesti Műszaki Egyetemről kikerült fiatal diplomások. A BME-nél 20-30 százalékkal alacsonyabb keresetekkel jellemezhető, a negyedik helyet elfoglaló 12 intézmény, amelyek között tudományegyetemek és műszaki főiskolák találhatók.

A fiatal diplomások átlagosan nettó 55 ezer forintot keresnek. A kereseti rangsor élén a villamosmérnöki szakképzettséggel rendelkezők állnak: ők mintegy 60-80 százalékkal magasabb keresetet érnek el, mint az 50 ezer forint körüli fizetéssel rendelkező nyelvi szakképzettséggel rendelkező pályakezdők. A második helyen a számítástechnikai, gazdasági és a gépészeti mérnöki képzettségű fiatalok állnak, akiknek a keresete 30-60 százalékkal haladja meg a viszonyítási csoport javadalmazását. A harmadik helyet az egyéb, a vegyész és az építőipari mérnökök foglalják el; a nyelvi szakképzettségnél 10-30 százalékkal magasabb keresettel. A rangsort az egzakt és természettudományi, végül a tanító, nevelőtanár, óvodapedagógus szakképzettséggel rendelkezők zárják, akik átlagosan 10-20 százaléknyi kereseti hátránnyal rendelkeznek - derül ki a vizsgálatból.

A kutatás szerint az egyetemen végzettek között a foglalkoztatottság meghaladta a 78 százalékot, míg a főiskolásoknál ez 72 százalék körülire tehető. Az átlagosnál jóval kisebb azonban az agrármérnökök körében, ahol csupán 66 százalék. Az átlagos munkanélküliségi ráta öt százalék volt. Utóbbi eredménnyel kapcsolatban Szendrő Péter, a Szent István Egyetem rektora arra hívta fel a figyelmet, hogy az agrárágazatban a fiatal diplomások körében kimutatott 12 százaléknál jóval magasabb a munkanélküliségi ráta. Hangsúlyozta: az egyetem manapság egyre komplexebb tudást biztosít az agrárszakembereknek, s visszaszorul a kizárólagos agrármérnökképzés.

Példaként említette, hogy a gödöllői Szent István Egyetemen 23 ezer diákból csak mintegy 650 egyetemi és további 600 főiskolai agrármérnök hallgató tanul, míg döntő többségük olyan "sikerszakmák" elsajátítására készül, mint a gazdasági mérnöki vagy vidékfejlesztői. Ugyanakkor Szendrő rendkívül elhibázottnak tartaná, ha az adatokból nem az agrármunkahelyek teremtését, hanem az agrárképzés férőhelyeinek esetleges csökkentését vonnánk le következtetésként. Az EU-csatlakozás ugyanis az öregedő agrármérnöki kar helyett új és korszerű ismeretekkel rendelkező szakembereket kíván.

A végzősök harmada túlképzett

A férfiak átlagosan öt százalékkal magasabb keresetre számíthatnak, mint a nők. Az angol nyelvtudás 5, a német 4 százaléknyi kereseti előnyt jelent. A számítógépes ismeretek 5-6 százalékos, a két szakképzettséggel rendelkezők 4-5 százalékos havi bértöbblethez jutnak. Érdekesség, hogy az egyetemi diplomások közel 11 százalékának, a főiskolások 15 százalékának véleménye szerint munkájuk alig vagy egyáltalán nincs kapcsolatban a képzettségükkel. A végzettek 3 százalékát középfokú végzettséget sem igénylő munkára alkalmazzák, 30 százalék pedig középszintű ismeretet igénylő munkahelyen helyezkedik el.

(Népszava)

Ajánló: