A Legfelsőbb Bíróság szerint peres úton nem rendezhetők a KDNP-n belüli nézetkülönbségek<br/>

A Legfelsőbb Bíróság másodfokon elutasította a Legfőbb Ügyészségnek a KDNP elleni keresetét, amelyben az ügyészi szervezet a Kereszténydemokrata Néppárt 1997. június 21-i országos választmányának újbóli összehívását kérte a párt törvényes működésének helyreállítása érdekében. A bíróság szerint bírói úton nem rendezhetők a politikai nézetkülönbségek.

A bíróság indoklása szerint a külön perekben vizsgált 1997. június 21-i tisztújítást követően hozott, törvénysértőnek tartott kizárási határozatok és más határozatok orvoslására a párt országos választmányának nincs hatásköre. Így nem áll meg a felperes azon vélekedése, hogy az utolsó, legitimitását tekintve még nem kétséges választmány újbóli felállítása lehetőséget teremtene a külön perek megszüntetése mellett a fegyelmi határozatok és egyéb párthatározatok megsemmisítésére.

A Legfelsőbb Bíróság kimondta, hogy csak a külön perekben dönthető el, hogy ki tagja a pártnak és ki nem. A párton belüli politikai nézetkülönbségek megszüntetése pedig a tagság joga, közhatalmi jogi eszközökkel politikai nézetkülönbségek nem oldhatók fel - hangoztatta a bíróság indoklásában.

A KDNP 1997. június 21-i országos választmányán a minimális Giczy György-féle többség minden tisztséget önmagának adott, azután a kisebbségben lévő Latorcai-Surján vonalhoz tartozó ellenfeleket elkezdték sorban kizárni a pártból, elsőként Isépy Tamást. Ezután a másik irányvonalat követők kizárták a frakcióból Füzessy Tibort és két másik Giczy-pártit, mire Giczyék kiléptek a frakcióból, amely a megkívánt létszám alá süllyedt, és megszűnt.
Ezt követően jött létre az MKDSZ.

Azóta a bírósági viták tárgyát képezte mind a választmányi tisztújítás jogszerűen lefolyt volta, mind a kizárások fegyelmi eljárásoknak megfelelő szabályszerűsége. Legalább két tucat pert indult a KDNP ellen.

A Legfőbb Ügyészség által megtámadott, a Fővárosi Bíróság által hozott elsőfokú határozat előírta ugyan az országos választmány összehívását, azonban azt nem állapította meg, hogy az esetleges jogsértések előtti utolsó vagy a jelenlegi összetételű választmány jogosult a törvényes működés visszaállítására.

(MTI)

Ajánló: