Hamarosan kormánydöntés az állami támogatásról<br/>

Tizenötezer árvízben megrongálódott ingatlan közül 1051 magántulajdonos és 95 önkormányzati ingatlan birtokosa nem rendelkezett építési engedéllyel. A szabálytalanul felépített házak tulajdonosai a tervek szerint nem kaphatnak állami támogatást a felújításhoz vagy új otthon teremtéséhez. A kormány várhatóan június 6-án határoz majd arról, hogy az eredeti elképzelés továbbra is érvényben marad-e.

Tizenötezer árvízben megrongálódott ingatlan közül 1051 magántulajdonos és 95 önkormányzati ingatlan birtokosa nem rendelkezett építési engedéllyel. A szabálytalanul felépített házak tulajdonosai a tervek szerint nem kaphatnak állami támogatást a felújításhoz vagy új otthon teremtéséhez. A kormány várhatóan június 6-án határoz majd arról, hogy az eredeti elképzelés továbbra is érvényben marad-e.

A tavaszi árvíz összesen 15 731 ingatlanban okozott kárt. Közülük 15 186 magántulajdon, ezek közül több mint ezernek nem volt építési engedélye - tudta meg a Népszava Schieber Józseftől, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) helyettes szóvivőjétől. Ezek építése előtt tehát semmilyen vizsgálatot nem végeztek, nem győződtek meg arról, alkalmas-e a terület az építkezésre.

Az eredeti tervek szerint nem kapnak állami támogatást azok, akik engedély nélkül épített otthonukat vesztették el vagy ilyen rongálódott meg. Az erről szóló kormány-előterjesztés azonban egyelőre nem készült el, addig pedig nem tudni biztosan, mi lesz a döntés - mondta a Népszavának Könyves Krisztina, a Belügyminisztérium sajtófőnöke. A kormány június 6-án határoz majd a részletekről. Állami támogatás hiányában viszont csak önerejükben bízhatnak az építési engedéllyel nem rendelkező károsultak. Az árvíz sújtotta önkormányzatok jó része ugyanis forráshiányos, így egyetlen fillért sem tudnak folyósítani az érintetteknek.

- Az önkormányzatoknak nemcsak pénze nincs, de jogalapja sem lenne az engedély nélküli házak károsultjait támogatni. Ők ugyanis a tiltás áthágásával éppen azokat segítenék, akik az önkormányzati vagy állami jogszabályokat sértették meg - fogalmazott Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének főtitkára.

Az OKF felmérése megállapította, hogy az önkormányzati kötelező feladatokat ellátó 425 sérült épület alig több mint háromnegyedének, pontosan 340-nek volt építési engedélye. Az egyéb önkormányzati tulajdonú ingatlanok esetén a megrongálódott 120 közül 10 esetén nem volt engedély.

Becslések szerint a belvízveszélyes területeken a külterületeken álló épületek 20 százalékát építési engedély nélkül vagy azt megkérve, de a jogosítványban leírtaktól eltérően építik meg. A belterületeken ennél jobb az arány, itt 10 százalékra tehető a szabálytalanul épített házak aránya - mondta Frigy Antal, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium tanácsosa. Engedély nélkül vélhetően az építkezők egy százaléka fog hozzá a munkához. Átfogó felmérés erről még az építésügyet felügyelő szaktárcánál sem készült.

Szakértők véleménye szerint a katasztrófavédelmi igazgatóságok jóváhagyása helyett inkább vízügyi szakvéleményt kellene kérni annak érdekében, hogy a jövőben elkerüljék az ár- és belvíz által veszélyeztetett területekre történő építést. Mint azt a Népszava már megírta, az árvízi károkról május végén készülő kormány-előterjesztés mellékleteként a Belügyminisztérium (BM) javasolni fogja, hogy ezt követően az építési engedélyek kiadását katasztrófavédelmi engedélyhez kötnék.

A vízügyi veszély megítélése elsősorban a vízügy kompetenciája - vélekedett Dobson Tibor, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője.

Indokoltnak tartja a katasztrófákat megelőző vizsgálat bevezetését Vaszilievits György, az Országos Vízügyi Főigazgatóság osztályvezetője. De ehhez szerinte is leginkább a vízügyi szakemberek adhatnak igazolást, hiszen idén olyan helyeken keletkeztek árvízkárok, ahol korábban soha ilyet nem tapasztaltak - magyarázta az osztályvezető.

Horváth Gábor, a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság osztályvezetője szerint megoldás lehetne az, ha a vízügyi igazgatóságok az önkormányzat rendelkezésére bocsátanák, hol mikor okozhat katasztrófát az árvíz. Így a mértékadó vízszintet megjelölve annál 50-100 centiméterrel magasabban jelölhetnék meg az építkezés alsó határát. Ugyanez történik egyébként a töltésépítéskor is, hiszen ott is egy méterrel efölé húzzák a gátakat. Az osztályvezető hangsúlyozta, a vízügyi szakvélemény ismeretében az önkormányzatok határoznák meg az építkezés előírásait, például, hogy cölöpökre kell-e emelni a házat.

(MTI)

Ajánló: