Fizetnek az adó- és a tébéelkerülők<br/>

Számos adó- és tébécsalás gyanúsítottja ellen szünteti meg a büntetőeljárást az ügyészség - tudta meg a Magyar Hírlap. Ügyvezető igazgatók, főkönyvelők élnek azzal a lehetőséggel, amit egy - március elseje óta hatályos - rendelkezés ad a számukra: a vádemelés előtt igazolják, hogy befizették tartozásukat. Az ügyészség csak az elcsalt adó és tébéjárulék törlesztését követeli meg. Sokan átutalják azonban az adópótlék és az adóbírság tetemes összegét is.

A tavaly február óta működő adónyomozók ügyeinek nem csekély része zárul le ezekben a hetekben az ügyészség előtt. Az esetek egy részében a vádhatóság nem fordul bírósághoz, noha az elmúlt egy esztendő büntetőeljárásai igazolták: az adó- és a társadalombiztosítási csalás gyanúja alapos volt. Egy idén március elsejétől hatályos rendelkezés szerint ugyanis nem büntethető az, aki a vádemelés előtt megfizeti tartozását. Az adóeltitkolók a törvény szerint 200 ezer forintig, a munkaerő-piaci alap járulékait megspórolók 2 millióig, a tébécsalók pedig összeghatár nélkül élhetnek a kedvezménnyel.

Mint Kutron Katalintól, a Budapesti VI. és VII. kerületi Ügyészség helyettes vezetőjétől megtudtuk, fehérgalléros ügyfeleik örültek a lehetőségnek. Főkönyvelők, ügyvezető igazgatók már februárban, a büntetlenséget ígérő törvény hatályba lépése előtt érdeklődtek: mikor és hol mutathatják be a tartozás megfizetéséről szóló bizonylatot. A büntetlenséghez a Legfőbb Ügyészség állásfoglalása szerint elegendő az eltitkolt összeg átutalása, a pótlék és a járulék behajtása az APEH feladata. A tapasztalat szerint azonban számosan kiegyenlítik a teljes tartozást. Burillák Attila, az APEH sajtófőnöke lapunkkal azt közölte: Budapesten és környékén a múlt év 11 hónapja alatt 22 millió forintot fizettek be a gyanúsítottak, az idén pedig már 21,2 milliót.

A vádemelés elmaradása legtöbbször azt jelenti, hogy az ügyészség következmény nélküli megszüntető határozatot hoz. Az esetek kisebb részében megrovást alkalmaz a tettessel szemben. Ez nem jelent priuszt, büntetett előéletet, a vádhatóság azonban számon tartja a rosszallás megtörténtét. Az adó- és a tébécsalás, valamint az áfamanipulációk mellett az adónyomozók eljárnak a csődbűntett és a számviteli fegyelem megsértése miatt is. Úgy tapasztalták: mind gyakoribb a gazdasági társaságok fizetésképtelenségének szándékos előidézése s a vagyon kimentése a csődbe jutott cégekből. Más vállalkozók azt nem veszik komolyan, hogy könyvelni s szakszerű nyilvántartást vezetni nem nekik kell ugyan, de kötelességük gondoskodni róla, hogy számvitelük kifogástalan legyen.

A VI. és VII. kerületi ügyészség - mely Budapesten és Pest megyében látja el a törvényességi felügyeletet az APEH Bűnügyi Igazgatóságának nyomozómunkája felett - elégedett az elmúlt esztendő eredményeivel. A vezető ügyész helyettesének véleménye szerint az adónyomozók olyan magas színvonalú munkát végeznek, ami eddig ismeretlen volt a hasonló szakterületeken. Mint mondta: ez azért különösen figyelemreméltó, mert a bejegyzett vállalkozások több mint fele a fővárosban és környékén működik.

Burillák Attila, az APEH szóvivője úgy tájékoztatott: a budapesti és a Pest megyei adónyomozók tavaly február óta 200 vádemelési javaslatot tettek 8,3 milliárd forint feltételezett elkövetési értékre. Jelenleg 300 ügy feltárásán dolgoznak, az elkövetési összeg pedig 2,5 milliárd forint. Az ügyész ehhez azt tette hozzá: előzetes letartóztatásra ritkán kerül sor. Gyakori viszont a vagyon lefoglalása, zár alá vétele. A kényszerintézkedéssel érintett érték az egyes ügyekben a néhány százezer forinttól a több száz millióig terjed.

(Magyar Hirlap)

Ajánló: