A Magyar Hírlap úgy tudja, a környezetvédelmi tanácskozást Magyarország kezdeményezte, s Bukarestből, Pozsonyból és Kijevből kedvező válasz érkezett, és már csak az időpont utolsó egyeztetése van hátra. A találkozó hírét a lap érdeklődésére megerősítette Koller M. Gábor, a környezetvédelmi tárca szóvivője.
A tervezett miniszteri találkozón várhatóan a vízügyi kormánymegbízottak március 15-i tanácskozásán elhatározott közös lépéseket pontosítják. Két hete, az első borsabányai nehézfém-szennyeződést követően Debrecenben a magyar-román-ukrán vízügyi vezetők jegyzőkönyvet írtak alá, többek között egy közös megfigyelőrendszer kiépítésének, a vészhelyzeti együttműködés javításának szándékáról. Azóta újabb szennyeződések jutottak a romániai iparvidékről a Tiszába. A folyó felső szakasza jelenleg is nehézfémekkel szennyezett, a lapzárta idején is szürkésfekete színű víz érkezik Ukrajna felől.
Román illetékesek is úgy vélekednek: esőzések, hóolvadás idején előfordulhatnak további haváriák. Ezek megelőzésére éppen csütörtökön kezdi meg a január végi cianidszennyezés helyszínén, Nagybányán felmérő munkáját egy nemzetközi munkabizottság. Az EU környezetvédelmi főbiztosának javaslatára megalakult testület az év végéig jelentést állít össze a sorozatos balesetek okairól, a térség szennyezőforrásairól.
Magyarországnak szinte felmérhetetlen károkat okoztak már eddig is a sorozatos szennyezések. A vízügyi igazgatóságok és a környezetvédelmi felügyelőségek eddig csaknem félmilliárd forintot költöttek, zömmel védekezésre, labor- és kárfelmérésekre. Csak a halpusztulás okozta veszteség meghaladja az egymilliárd forintot, de ennél nagyságrendekkel jelentősebb a tiszai turizmus és főleg az élővilág-sorvadás nehezen számszerűsíthető kára.
Szilágyi A. János
(Magyar Hirlap)