Jogellenes a lakásfoglalók azonnali kilakoltatása<br/>

Vágólapra másolva!
Jogászok szerint jogszabályellenes az az elképzelés, amely az önkényes lakásfoglalókat azonnal, bírósági végzés nélkül kilakoltathatják az elfoglalt ingatlanból. Az illegális beköltözések ellen hatékonyabban kell fellépni, ám erről a bíróságnak kell döntenie.
Vágólapra másolva!

Az önkényes lakásfoglalás szankcionálásának tervezett módja jogszabályellenes. Mondta Szikinger István alkotmányjogász. A változtatás egyik fő hibája, hogy a bíróság mellőzésével lehetetlenné válik a bizonyítás. A jegyzők semmilyen hitelt érdemlő módon nem fogják tudni bizonyítani, jogszerűtlenül laknak a beköltözöttek az adott lakásban. Szikinger István hangsúlyozta: egy jogi eljárás során semmiképpen sem engedhető meg, hogy az egyik érdekelt fél szolgáltasson igazságot.

Az alkotmányjogász leszögezte: hiába az államigazgatási szerv megbízottjaként ítélkezne a jegyző, valójában mégis önkormányzati tisztségviselő. Az alkotmányjogász szerint tehát a jövőben is mindenképpen bírósági úton kell fellépni az önkényes lakásfoglalók ellen. A végrehajtást valóban szigorítani kellene. Ám ma már lehetőség van az elhúzódó pervitel szankcionálására is, így a kilakoltatás lassúsága ürügyén semmiképpen sem szabadna jogellenesen fellépni a szabálysértőkkel szemben. Ráadásul sok esetben vitatott az önkényesség ténye is - mondta Szikinger István.

Juharos Róbert országgyűlési képviselő (Fidesz-MPP) törvényjavaslata szerint az önkormányzatok hatvan napon belül a jegyzőhöz fordulhatnának, hogy járjon el az önkényes lakásfoglalókkal szemben. Két hónap után már csak a bíróságon adhatnának be keresetet. Juharos szerint a jegyzők egy "kvázi birtokvédelmi eljárást" folytatnának le, mellyel akár három napon belül döntés születhet az adott ügyben. A képviselő elmondta: a jelenlegi gyakorlat szerint egy év is eltelik, míg a bíróságok meghozzák a végzést. - Jogállamban megengedhetetlen, hogy a tulajdonos, ebben az esetben az önkormányzat, nem rendelkezhet szabadon a tulajdonával - vélekedik a képviselő, aki szerint szó sincs párhuzamos eljárásról. Az önkormányzatok döntik el, melyik - bírói vagy jegyzői - fórumhoz fordulnak.

Juharos elmondta: a jegyző az állami közigazgatás része. Az önkormányzat pedig nem szólhat bele közigazgatási hatósági ügyekbe. Juharos szerint Budapesten több mint ezer, egy vidéki megyeszékhelyen pedig hozzávetőleg száz család lakik illegálisan önkormányzati bérlakásban. Az azonnali kiköltöztetés különösen a gyerekek szempontjából aggályos.

Ez mindenképpen veszélyhelyzet a kiskorúak számára - figyelmeztetett Radoszáv Miklós, a Fővárosi Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat igazgatóhelyettese. Alapvető gond, hogy az önkényes lakásfoglalók legtöbbször nem eredeti lakóhelyükön költöznek be idegen ingatlanba. Így nem ugyanaz az önkormányzat illetékes az önkényesség felszámolásában és az így utcára kerültek szociális ellátásában. Radoszáv Miklós szerint a megoldás a két önkormányzat közti együttműködés erősítése lenne. A családokat mindenképpen lakhatási támogatással kellene segíteni. Ezenkívül a gyerekeket gyermek - vagy családvédelmi intézményben helyezik el, ám ez csak átmeneti megoldás, ugyanis legfeljebb 6-9 hónapig kaphatnak helyet. - Jogos érdek, hogy önkényesen ne lehessen lakáshoz jutni, ám alapvető jog az is, hogy aki ellátásra szorul, kapjon bérlakást - fogalmazott Radoszáv Miklós.

Dornbach Alajos (SZDSZ) képviselő szerint a tervezet nem rendelkezik arról, hogy a jegyzőnek mennyi időn belül kell bíróságra adnia az ügyet, ha az adott esetben nem tud dönteni. Szerinte bizonyos esetekben a jegyzőre hárul majd olyan jogvita eldöntése, amelyhez nincs köze.

A jogszabálytervezet semmiképpen sem alkalmas a probléma felszámolására - jelentette ki lapunknak korábban Antal Kálmán, a Szociális és Családügyi Minisztérium munkatársa. Az önkormányzatokat ugyanis törvény kötelezi, hogy segítsék a szociálisan rászorultak lakhatását. A kilakoltatás révén megnövekedett ellátási igény pedig az intézményi rendszer fejlesztését tenné szükségessé, új hajléktalanszállókat, család- és gyermekotthonokat kellene létrehozni. A jelenlegiek ugyanis nem lesznek képesek az így több száz, több ezer családdal megnövekedett hajléktalanokat befogadni. A minisztériumi szakértő véleményét erősítette meg Bényei Zoltán, a Menhely Alapítvány intézményvezetője is.

Ma tárgyalja a Szociális és Családügyi Minisztérium szociális tanácsa a testület egyik tagjának, Gyuris Tamásnak határozati tervezetét az önkényes lakásfoglalás szankcionálásáról. A munka eddig titkos volt mind a nyilvánosság, mind a bizottság számára, mindenki ma ismerheti meg először.

(Népszava)