Messzire vezetnek az olajügy szálai <br/>

Összefüggésbe hozható az olajügyekkel az 1995. szeptemberi Práter utcai robbantás és a két évvel ezelőtti Aranykéz utcai merénylet. Ezt tartalmazza a Vám és Pénzügyőrség jelentése, amelyet tavaly októberben megkapott Orbán Viktor miniszterelnök, és amelyet mindezidáig nem hoztak nyilvánosságra.

Terjedelmes az a jelentés, amit a Vám és Pénzügyőrség a miniszterelnök kérésére állított össze. Az RTL Klub úgy tudja, hogy a parlamenti olajbizottság elé egy ennél jóval vékonyabb dosszié került. Ebben többek között az áll, hogy Boros Józsefet vagy ismertebb nevén Boros Tamást tanúként hallgatták meg egy olajügyben mielőtt meggyilkolták.

Boros az Artistic and Creativ nevű cégről szolgált adatokkal, amelynek első székhelye Szegeden egy panelházban volt. A magyar-amerikai kft 1996 őszén több mint félmilliárd forint értékben forgalmazott gázolajat. Az üzemanyag után járó több mint 100 millió forintnyi áfát sosem fizették be.

Dr. Bartha István felszámolóbiztos szerint a cégvezetők 1,2 milliárd forintos tartozást hagytak maguk után, és nyom nélkül tűntek el:
"Az eljárást a szegedi vámhivatal indította el, és ők sem tudtak ingó vagy ingatlan vagyont felderíteni a cégből."

A Práter utcai merénylet a Pénzügyőrség szerint egy B-M nevű kft-vel hozható összefüggésbe. A cég majd 3 milliárd forint értékben csempészett gázolajat és kb. 5 milliárd forint adócsalást követett el.

Az RTL Klub információi szerint ebben az ügyben egy kuvaiti állampolgárt vontak felelősségre gyanúsítottként.

(RTL KLUB)

Ajánló: