Médiatörvény-módosítást kezdeményez a Fidesz-MPP<br/>

Amennyiben az ellenzék nem egyezik meg a médiatestületi helyek elosztásáról, a csütörtöki hatpárti tárgyaláson a Fidesz a médiatörvény módosítását kezdeményezi - jelentette be Sasvári Szilárd, a parlament kulturális bizottságának fideszes elnöke. A törvénymódosítási javaslat szerint - amelyhez a parlament kétharmadának támogatását kellene megszerezni - a közszolgálati médiakuratóriumok elnökségét a parlament az Országos Rádió és Televízió Testülethez (ORTT) hasonlóan választaná meg. Sasvári szerint ez a modell működőképes, amit az bizonyít, hogy a kuratóriumokról szóló viták ellenére az ORTT-be minden frakció jelölt tagot, akiket a parlament - bár két ellenzéki párt ezen a szavazáson sem vett részt - meg is választott.

Az ORTT-be minden frakció egy tagot delegál, akinek megbízatása 4 évre szól. Ha azonban a jelölő frakció kiesik a parlamentből vagy feloszlik, a jelölt mandátuma is megszűnik. A testület elnökét a miniszterelnök és a köztársasági elnök közösen jelöli.

Már szinte biztos, hogy az indítványhoz nem sikerül megszerezni a parlament kétharmadának támogatását. Az MSZP és az SZDSZ ugyanis egyértelműen kinyilvánította, hogy nem hajlandók olyan testületekben részt venni, amelyekben a kormánypártok és a MIÉP együttesen kétharmadot birtokolnak. Jelenleg a kormánypártok az ORTT-ben az elnökkel együtt négy-három arányú többségben vannak. A MIÉP-pel együtt öt-kettő arányú, vagyis kétharmadosnál nagyobb a jobboldali fölény. De a kétharmados kormánypárti-MIÉP-es többség akkor is megmaradna, ha az elnök külön jelölését kihagynák az eljárásból.

Csurka István, a MIÉP elnöke tegnap "politikai ajánlatot" fogalmazott meg a médiakuratóriumokkal kapcsolatban. Kijelentette, hogy pártja lemond a kuratóriumok mellett működő ellenőrző testületekben való részvételről, ha az MSZP és az SZDSZ elfogadja, hogy mindhárom ellenzéki párt egy-egy vagy két-két tagot delegálhat a kuratóriumokba.

Ám a megegyezésre kicsi az esély. Horn Gábor (SZDSZ) szerint ugyanis ez nem tekinthető kompromisszumos ajánlatnak, hiszen az ellenőrző testületeknek nincs valóságos funkciójuk. A kuratóriumnak van érdemi beleszólása a közszolgálati médiumok működésébe, illetve az elnök kinevezésébe. "Csurka ajánlata valójában azt jelenti, hogy megvalósulna a kuratóriumokban a kétharmados jobboldali többség" - fogalmazott.

Lendvai Ildikó MSZP) az ajánlatot komolytalannak tartja, a kuratóriumi elnökségben a kormánypártok és a MIÉP a kétharmados többség birtokában bármit törvényesen megszavazhatnak. Ugyancsak elutasította Sasvári javaslatát a médiatörvény módosításáról, mivel az ugyanarra az eredményre vezetne, mint Csurka ajánlata. Az MSZP csak olyan javaslatot tud elfogadni, amely nem biztosítja a kormánypártoknak és a MIÉP-nek a mindent eldöntő kétharmados többséget - mondta Lendvai Ildikó. Hozzátette: szerinte nem véletlen, hogy a MIÉP és a Fidesz egy időben fogalmazott meg hasonló javaslatot. A közös ajánlat is bizonyítja, hogy a két párt hasonlóan gondolkodik - vélte az MSZP-s politikus.

(Népszava)