Bevándorlási forgatókönyv a népességfogyás ellen<br/>

Miközben egy friss felmérés szerint jelentősen erősödött a magyar lakosság idegenellenessége, a kormányfő kezdeményezésére létrejött demográfiai ad hoc bizottság betelepítési forgatókönyvet dolgozott ki. Eszerint a népességszám rohamos csökkenését ellensúlyozandó lehetővé kellene tenni a dolgozni kész idegenek - milliós nagyságrendű - bevándorlását. Migrációs szakemberek szerint ma Magyarországon kivitelezhetetlen a terv.

Hamarosan a kormányfő vezette demográfiai ad hoc bizottság elé kerül az a jelentés, amelynek összefoglalóját a múlt héten juttatta el Cseh-Szombathy László akadémikus egy 25 fős munkacsoport vezetőjeként Orbán Viktorhoz.

A munkaanyag különböző forgatókönyveket tartalmaz arra vonatkozóan, hogyan lehet elkerülni, hogy 2050-re Magyarország népessége 8 millió körülire süllyedjen. A kutatók a születésszám növekedése, az élettartam meghosszabbítása mellett komolyan számba vették azt a lehetőséget is, hogy a demográfiai egyensúlyt bevándorlással állítsák helyre. Számításaik szerint egymillió ember betelepítésével lehetne azonnal helyreállítani az egyensúlyt.

Ez természetesen csak elméletileg lehetséges - nyilatkozta a Magyar Nemzetnek a KSH Népesedéskutató Intézet igazgatóhelyettese, Hablicsek László. Évi ötvenezres bevándorlásra lenne szükség abban az esetben, ha a többi mutató nem javulna. Mivel reálisan számolnak a szülési kedv javulásával és az életkor kitolódásával is, elégséges lenne 15-20 ezer ember évenkénti betelepítése.

Ötvenezer ember befogadására egyébként a legfejlettebb országok sem képesek. Ellenben a 15-20 ezres létszámot egy finoman kimunkált bevándorlási politikával már kezelhetőnek tartja Hablicsek László. Egyébként még ez esetben is csak a 9,5-10 milliós létszámot lehetne biztosítani.

Cseh-Szombathy László arra figyelmeztet, hogy ilyen volumenű bevándorlást mind gazdaságilag, mind társadalompolitikailag alaposan elő kell készíteni. Munkahelyek kellenek, lakások, iskolai férőhelyek, egészségügyi ellátás. Az akadémikus szerint legnehezebben kalkulálhatók a tudati tényezők. Figyelembe kell venni az idegenekkel szembeni előítéleteket, ami egyáltalán nem magyar sajátosság. Úgy véli, ha folyamatos a gazdasági növekedés, könnyebben tolerálja a bevándorlást a társadalom.

Hablicsek László szerint egyelőre nincs világos bevándorlási politikája Magyarországnak. Külföldi tapasztalatok szerint nem a bevándorló nemzetisége a döntő szempont, hanem például a képzettsége. Véleménye szerint azonos paraméterek mellett, bizonyosan előnyt jelent majd a magyar nemzetiség. Amikor kidolgozták a választott bevándorlási politika részleteit, azt előnyeivel és hátrányaival együtt be kell mutatni a társadalomnak, ez sokat oldhat a meglévő előítéletességen.

Egy ilyen akciót egyszerre nem, legfeljebb csak több lépcsőben, évek alatt lehetne kivitelezni - véli Tóth Judit. Az MTA Politika Tudományok Intézetének migrációval foglalkozó szakembere rámutatott: nincs a világon olyan ország, ahol a lakosság által preferált migránsokat egyértelműen ki lehetne választani - és ezt a politikusoknak nem árt tudniuk, ha a közvélemény szemében is népszerű lépést akarnak tenni - fogalmazott.

Ugyanis a Tárki februárban készített reprezentatív közvélemény-kutatása szerint a lakosság 38 százaléka egyáltalán nem engedne be idegeneket az országba. Ez az arány 1992-ben még csak 15, tavaly pedig 26 százalék körül mozgott. Az ideinél aggasztóbb eredményt csak 1995-ben hozott ki a Tárki: a megkérdezettek 40 százaléka vallotta magát nyíltan idegenellenesnek.

Sik Endre szociológus elmondta, átlagon felüli az idegenellenesség az alacsony iskolai végzettségűek és a politika iránt közömbösek körében, de ellenszenvvel viseltetnek az idegenekkel szemben az idősek, illetve azok, akik elégedetlenek saját anyagi körülményeikkel és az ország gazdasági helyzetével.

A szakemberek nem tudnak egyértelmű magyarázatot adni az idegenellenesség mértékének évenkénti változására. Egy biztos: a lakosság külföldiekkel kapcsolatos véleményét a médián keresztül kapott információk jelentősen befolyásolják. Érdekes, hogy havonkénti bontásban érezhetően nő az idegenellenesség a nyári hónapok után. A parlamenti szünet idején ugyanis több hely marad a külföldiekkel (menekültekkel, bűnözőkkel) kapcsolatos híreknek.

Kiket látnánk szívesen?

Szakértők egy része nem tartaná helyesnek, ha egy betelepítési akció során kizárólag határon túli magyarok jönnének, míg mások szerint kifejezetten az lenne a jó, ha ők maradnának, és más, preferált országok polgárait fogadnánk be. A vizsgálatok szerint a közvélemény mindenekelőtt a látható kisebbséget zárná ki az országból: a hazánkban élő vagy megforduló arabokat, feketéket, ázsiaiakat és a romákat. A legszélesebb körben preferált csoport a határon túliaké, ugyanakkor - Tóth Judit kutató szerint - a megkérdezettek közül senki sem szokta kifogásolni, hogy őket is az "idegenek" blokkban szokták felsorolni a kérdőíven.

A BM legfrissebb adatai szerint bevándorlási engedéllyel 65 ezer külföldi él Magyarországon, míg állampolgárságot évente átlag 3-10 ezren kapnak.

Dusza Erika, L. László János

(Magyar Hirlap)

Ajánló:

Adatok Magyarországról.