Ha akarják, tőzsdére is vihetik a privatizációs milliárdokat<br/>

A költségvetési törvénybe bekerült passzus gyakorlatilag szabad kezet ad az ÁPV Rt.-nek a privatizációs bevételek felhasználásában. Bár a költségvetést az FKGP és az MDF is megszavazta, ma már mindkét párt aggályosnak látja a túlzott szabadságot. A törvény még azt is megengedi az ÁPV Rt.-nek, hogy 60 milliárdos tartalékalapját a tőzsdére vigye.

Az idei évre tervezett költségvetés igencsak elkényezteti az ÁPV Rt.-t. A vagyonkezelőnek az idén először – 137 milliárd forintra tervezett bevételeiből - jóformán alig kell befizetnie az "állami pénztárcába". A szervezetnek ugyanis a költségvetési törvény értelmében nem egészen 18 milliárd forintos kötelezettsége van a büdzsé felé, ezt pedig csupán az állami tulajdonban lévő cégek várható osztalékából fedezni tudja. A megmaradó 120 milliárd forintot viszont saját - lényegében kormányzati - hatáskörben többek közt reorganizációra, üzleti célú befektetésekre és - a törvény szövege szerint - "egyebekre" költheti.

A szocialisták éppen az "egyebek" és "üzleti célú befektetések" fogalmát tartják ködösnek – nyilatkozta lapunknak Keller László, a költségvetési bizottság MSZP-s alelnöke. A vagyonkezelő szervezet "üzleti célra" például 23 milliárd forintot költhet el anélkül, hogy a befektetésekre szánt összeg bekerült volna az idei költségvetésbe.

A törvény értelmében 2 milliárd forintot fordítanának az összegből a nemzetközi Alfa Tv-t előkészítő Első Közép- és Kelet-európai Együttműködés Alapítvány székházának megvásárlására. További 12 milliárd forintot költenének az MTV konszolidálására, s mintegy 8 milliárd forint értékben vennének meg a Honvédelmi Minisztériumtól feleslegessé vált ingatlanokat, repülőtereket, használatból kivont gépeket, leselejtezett egyenruhákat és lejárt szavatosságú lőszereket.

A privatizációs törvény decemberi átfésülésével, vagyis azzal, hogy az ÁPV Rt. egy elkülönült "kis költségvetésként" működik, Keller László szerint lehetővé válik, hogy egy szűk személyi kör rendelkezzen a privatizációs bevételek felett. Így könnyebben végrehajthatóak a legnagyobb kormányzó párt érdekeit szolgáló döntések. Az is valószínűsíthető, hogy az ÁPV tulajdonában lévő állami cégek igazgatótanácsába, felügyelőbizottságába is a Fideszen keresztül vezet az út.

A kisgazda politikusok szemét is szúrja az ÁPV Rt. szabadsága. A kisebbik kormányzó párt több szempontból aggályosnak tartja az ÁPV Rt.-re vonatkozó szabályozást. - Túl szabad kezet kapott a vagyonkezelő, ami önmagában is kételyeket kelt, pláne, hogy ekkora pénzzel gazdálkodhat - nyilatkozta lapunknak Csúcs László, az FKGP frakcióvezető-helyettese. - A Miniszterelnöki Hivatal felügyelete nem jelent valódi kontrollt – állította Csúcs, ellentétben Mádi Lászlóval, a költségvetési bizottság fideszes alelnökével, aki szerint a parlamenti ellenőrzés kiválóan működik.

Csúcs szerint ugyanakkor - mivel a privatizáció nagy része már lezajlott - a vagyonkezelő szervezet fenntartásának szükségessége is megkérdőjelezhető. A kisgazdák az ÁPV Rt. megszüntetésről törvényjavaslatot is kidolgoztak, amelyet várhatóan még ebben a fél évben beterjesztenek. Hogy pontosan mikor, az Torgyán Józsefnek, az FKGP elnökének döntésétől függ, illetve attól, mikor hajlandó tárgyalni Torgyánnal az ÁPV Rt. jövőjéről Stumpf István kancelláriaminiszter.

Mádi László azt állította, hogy a privatizációs szervezet bevételei kisebb mértékűek lesznek, a tervek szerint az állami tulajdonban lévő cégek eladásából az idén 114 milliárd folyik be. Ráadásul korábbról egy sor törvényi kötelezettségnek kell eleget tenni, peres ügyek vannak folyamatban, ezért a vagyonkezelő saját tartalékát is fel kell tölteni. Erre 25 milliárdot szánnak. Ha ezen felül további bevétel folyik be, az az államadósság törlesztésére szolgál.

Az ÁPV Rt. mozgásterét tágítja az a passzus né a vagyonkezelő számára, hogy e tartalékalapjának 70 százalékával megjelenjen a tőzsdén. Ez az összeg mintegy 60 milliárd forintot tesz ki idén. "Veszélyes dolog, ha az állam tőzsdézik, ezért véleményem szerint semmi keresnivalója nincs a vagyonkezelőnek a börzén" - nyilatkozta Bauer Tamás, a költségvetési bizottság szabad demokrata tagja. A politikus szerint az ÁPV Rt. tőkepiaci megjelenésével ugyanis kedvére manipulálhatja az állam a tőzsdét.
Napi 15-20 milliárd forintos forgalom mellett a 60 milliárdos ÁPV-s tőzsdei büdzsé nem nagy pénz, legalábbis ha a szervezet időben elnyújtva s nem néhány nap alatt jelenik meg vele a börzén. Elemzők szerint azonban ekkora összeg éppen elég ahhoz, hogy bizonyos részvények árfolyamát befolyásolhassák.

A privatizátorok - bár megtehetnék - mégsem kívánnak a parkettre menni - nyilatkozta Mádi László. A tőzsdén eladóként vagy vevőként megjelenni nem túl szerencsés kiskapu az ÁPV-nek - ez nem is lehet rendszeres üzleti tevékenysége -, de végül is lehetőséget ad számára, hogy a tulajdonában lévő, 22 milliárd forintnyi Richter-részvényt a tilalom lejártával értékesíthesse. A gyógyszergyári csomagot 2001-ig ugyanis nem dobhatják piacra.

A decemberi törvénymódosítás indokolt volt, hiszen így könnyebben és rugalmasabban mobilizálható az ÁPV Rt. vagyona - véli Font Sándor. Az MDF frakcióvezető-helyettese elismerte, hogy az állami vagyonra januártól kisebb rálátása nyílik a parlamentnek s hogy a kormány kezében meglehetősen nagy szabadság van. Azt azonban kizártnak tartotta, hogy törvénytelenül használnák fel a privatizációs bevételekből idén befolyó összeget. Ráadásul túl nagy privatizációs ,,falat" már nincs is, a magánosítás legnagyobb része már 1994 és 1997 között lezajlott. Mindazonáltal nem kevés, 137 milliárd forint privatizációs bevétel elérését tűzte ki célul a Pénzügyminisztérium erre az évre a vagyonkezelőnek. Ezt az összeget az ÁPV többek közt a Hungaropharma, a CD Hungary Ingatlanforgalmazó Rt., az Antenna Hungária és a Malév részvénycsomagjának egy részének eladásából kívánja teljesíteni.

A magánosítók azonban az idei bevételi irányzatot ak

(Népszava)

Ajánló: