Beismerő vallomás esetén tárgyalás nélkül is hozhat ítéletet a bíróság<br/>

Mától úgy is büntetést szabhat ki a bíróság, ha a nem fiatalkorú vádlott beismerő vallomást tesz és lemond a tárgyalásról. Márciustól az ismeretlen helyen tartózkodó vádlottal szemben is eljárhat a bíróság. A rendelkezésekre azért van szükség, hogy bezárják a tárgyalások elhúzódását segítő vagy azok hatékonyságát veszélyeztető jogi kiskapukat. Korábban sokan a büntetőeljárás előtt kimentették vagyonukat, ismerősre, barátra, rokonra íratták házukat, autójukat. Mától ezt hiába teszik, ugyanis ezentúl az elkövető által átjátszott értékek is elkobozhatók lesznek.

Mától büntetést szabhat ki a bíróság, ha a vádlott beismerő vallomást tesz és lemond a tárgyalásról. A márciustól hatályba lépő törvénymódosítás szerint ügyészi indítványra, nyolc évnél nem súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő ügyekben lehet tárgyalás nélkül ítéletet hozni. A rendőrségi iratok és a beismerő vallomás alapján meghozott határozat ellen nem lehet fellebbezni. A jogszabály leszögezi: fiatalkorú vádlott nem mondhat le a tárgyalásról.

Korábban sokan próbálkoztak azzal, hogy az ellenük indult büntetőeljárás előtt vagyonukat - ingatlanjukat, autójukat, házukat - másra ruházták át. Ezentúl ezt hiába teszik: ugyanis a ma életbe lépő jogszabály-módosítás szerint az elkövető által színlelt szerződésekkel átjátszott értékek is elkobozhatók. Feltéve, ha a megszerzőnek az átruházott vagyon eredetéről tudomása volt.

Mától 10 ezer forint - korábban ötezer forint volt a határ - elkövetési érték felett bűncselekménynek, ennél kisebb érték esetén pedig szabálysértésnek minősül az adott jogsértés. A büntető törvénykönyv ma életbe lépő módosítása előtt egy hatmillió forintos sikkasztás miatt ugyanúgy 2-8 évig terjedő szabadságvesztést szabhatott ki a bíróság, mint egy 500 millió forintos bűncselekmény esetén. A mától hatályos módosítás szerint 500 millió forint feletti elkövetési érték esetén "a különösen jelentős kár" fogalmát kell alkalmazni - tudtuk meg Sándor Zsuzsa bírótól, a Fővárosi Bíróság szóvivőjétől. A vagyon elleni bűncselekmények esetén kiszabható szabadságvesztés büntetés felső határa tíz év lett.

Lomnici Zoltán, a Magyar Közigazgatási Bírák Egyesületének elnöke szerint az új büntető eljárásbeli rendelkezésekre azért van szükség, hogy kiiktassa mindazokat a jogi lehetőségeket, melyek az eljárások elhúzódását segítették vagy azok hatékonyságát veszélyeztették. Lomnici szerint elképzelhető az is, hogy az új rendelkezések egy része - például a tárgyalásról való lemondás - csökkenti majd az eljárások költségeit.

Szikinger István alkotmányjogász szerint okoz némi feszültséget az, hogy az új rendelkezések tulajdonképpen a két évvel ezelőtt megalkotott, de csak néhány év múlva életbe lépő büntetőeljárási törvény egyes rendelkezéseit hozták előbbre, s építették be a jelenleg hatályos jogszabályba.

A szabálysértési törvény szerint mától elzárás is alkalmazható lesz a pénzbírság alternatívájaként, s ennek elbírálása kizárólag a bíróság jogkörébe tartozik majd. A kiszabható szabálysértési pénzbírság legalacsonyabb összege 1000, legmagasabb összege pedig 150 ezer forint lehet, amely halmazati büntetésként sem lépheti túl a 225 ezer forintot.

(Népszava)