Tízmilliókkal nem tud elszámolni a halásztelki református lelkész<br/>

Vágólapra másolva!
Nem tud elszámolni az állami támogatással a halásztelki református lelkész, aki egyúttal egy helyi oktatási intézmény, a Református Agrárium a vezetője is. Elbocsátotta azokat a vezetőket, akik megpróbálták megakadályozni milliók elfolyását. A lelkész válasza: "Ránk nem vonatkoznak az állami törvények, mi egyház vagyunk."
Vágólapra másolva!

Több tízmillió forinttal nem tud elszámolni a halásztelki református lelkész, a helyi, református kézbe került mezőgazdasági szakiskola igazgatótanácsának a vezetője. Az iskolának járó költségvetési támogatások megnyirbálásán túl az iskola kasszájából többször is elvitt kisebb-nagyobb összegeket, amelyeknek sorsáról máig nem adott számot.

A történet tavaly augusztusban kezdődött, amikor a halásztelki önkormányzat választás elé állította a helyi mezőgazdasági szakközépiskola dolgozóit: vagy elfogadják a felekezeti fennhatóságot, vagy számolniuk kell az intézmény megszűnésével. Tanévkezdéskor így már a helyi lelkész, Császár Bíró Zoltán gyakorolta az iskolafenntartó jogosítványait. Ettől kezdve a Református Agrárium névre átkeresztelt intézményben minden megváltozott. Az iskolafenntartói jogokat gyakorló lelkész bejelentette, hogy egyesíteni kellene az iskola és az egyházközség adószámát.


A százezres nagyságrendű költségvetéssel működő eklézsia és az évente 100 millió forint feletti támogatással dolgozó iskola pénzügyeinek teljes egybemosását végül csak az APEH kategorikus elutasítása tudta megakadályozni.

A sikertelen próbálkozás ellenére Császár Bíró lelkész töretlen kedvvel valósította meg az "egy egyház és iskola" elgondoláshoz tartozó közös gazdálkodási terveit: 29 millió forintot indoklás nélkül visszatartott az iskola működését biztosító állami normatív és az egyházi oktatási intézményeknek járó kiegészítő támogatásából az egyházközség számláján. Az első félévi, összesen 57 millió 600 ezer forintos költségvetési támogatásból három részletben decemberig csupán 27 millió 900 ezer forint érkezett meg az agrárium kasszájába. A lelkészt nem befolyásolta az sem, amikor felhívták a figyelmét arra, hogy az oktatási intézmények pénzgazdálkodását apró részletekig törvények szabályozzák. A jogszabályok meghatározzák a támogatások felhasználásának módját, a különböző keretösszegek elkülönített kezelését. Ezek pedig nem adnak lehetőséget arra, hogy az oktatáson kívül bármi másra fordítsák az iskolába érkező költségvetési támogatást.

Császár Bíró Zoltán a milliók sorsát firtató főigazgatónak, Fegyó Tibornak csak annyit válaszolt: "Ránk nem vonatkoznak az állami törvények, mi egyház vagyunk."

Ebből a tételből bizonyára könnyen vezethető le az is, hogy a tököl-halásztelki református egyházközség képviselője szabadon költheti az egyházi iskola pénzét. Csak a törvényekfelettiség ideája magyarázhatja, hogy a lelkész, miután szeptemberben 150 ezer, majd októberben 32 ezer forintos vásárlási előleget vett fel az agrárium pénztárából, a kötelező három nap helyett máig nem számolt el az összeggel.

Az iskola földjein termett almából félmillió forintnyi mennyiséget szállíttatott el Császár Bíró értékesítésre. Az iskolakasszába azonban később csak 228 ezer forintot fizetett be, a hiányzó százezrekről pedig azóta sem adott számot.

Az iskola civil vezetői és a lelkész között különösen akkor éleződött ki a helyzet, amikor novemberben a rendezetlen előlegügyek ellenére a pap telefonon utasította az iskola gazdasági hivatalát, hogy további 100 ezer forintot fizessen ki megbízottjának. Fegyó Tibor főigazgató megtagadta az összeg kifizetését, majd a tanári karral is ismertette az intézmény költségvetési gondjait. December 9-én az egyháziakból álló igazgatótanács ezt olyan súlyos fegyelemsértésnek értékelte, hogy azonnali hatállyal felmentette megbízatásából Fegyót.

Az iskola vezetői ezután a Dunamelléki Református Egyházkerület elnökségének írtak egy levelet, amelyben azokat a "gazdálkodási, tanügyi és személyi problémákat" sorolták fel tizenhat pontban, amelyek egyetlen iskolai félév alatt végletesen szembeállították a tanári kar nagy részét a tököl-halásztelki egyházközség vezetésével.

Az egyházkerület vezetője, Hegedűs Lóránt püspök viszont csak "baráti beszélgetésre" vállalkozott, pedig a halásztelki Református Agrárium tanárai - még ha nem is túl nagy meggyőződéssel - gyakorlati segítséget vártak tőle.

A főigazgató menesztése volt az egyházkerület elnökségén folytatott "baráti beszélgetés" egyik fő témája is. Bár a püspökségen nem kívánták kommentálni az ott történteket, az iskolai küldöttség egybehangzó állítása szerint Hegedűs püspök és Takaró Mihály, az egyházkerület oktatási ügyekért felelős szakértője is jogszerűtlennek ítélte a halásztelki iskolafenntartók lépését, és mindketten azt tanácsolták, vonják vissza a főigazgató felmentéséről szóló döntést.

A tantestületet azonban két nappal később döbbenten tapasztalta, hogy ahelyett, hogy a püspöki intés nyomán visszahelyezték volna állásába az elbocsátott főigazgatót, azt a Bereczky Zoltán lelkészt nevezték ki a főigazgatói posztra, aki addig az iskola vallástanáraként működött. A presbitériummal egybenőtt igazgatótanács valószínűleg még püspöknél tett látogatás előtt döntött erről, de Császár Bíró lelkész erről nem tett említést Hegedűs Lórántnak.

Császár Bíró Zoltán erre azt felelte, egy egyházi iskola fenntartója sem a világi, de még az egyházi szerveknek sem tartozik elszámolással. A tanároknak pedig a legkevésbé.

Az agrárium új, január óta hivatalban levő református lelkész főigazgatója egyenesen úgy véli: református egyház mint jogi intézmény nem is létezik. A helyi presbitérium jóváhagyásával a december elején menesztett "civil" főigazgató helyére kinevezett volt vallástanár határozottan állítja, hogy az iskola átadásáról szóló önkormányzati dokumentum szövegét nem szabad szó szerint értelmezni. Az abban szereplő "református egyház", amely elvileg átvette a halásztelki önkormányzattól az iskola fenntartását, "nincs, nem létezik". Az iskola fölött kizárólag a helyi egyházközségi tagokból álló igazgatótanács dönt, mondja Bereczky Zoltán, az intézmény a halásztelki gyülekezet tulajdona, és abba, hogy ott mi történik, nincs senkinek beleszólása.

A presbitérium és az igazgatótanács döntése nyomán eltávolított főigazgató, Fegyó Tibor éppen ezt az alapállást tartja a konfliktusok forrásának. "Az átadáskor egyszerűen nem gondoltuk, hogy egy iskola szakszerű működtetésének a legelemibb, a törvényekben is lefektetett szabályait írásba kellett volna foglalnunk ahhoz, hogy esélyünk legyen a fenntartókkal szemben." Fegyó szerint az agrárium egyházi vezetésében túlteng a tulajdonosi szemlélet. Ez azonban nem a működő, mintegy 700 diákot nevelő iskolára vonatkozik, hanem a vagyonra, az épületekre és a földekre. "Úgy gazdálkodnak az iskolával, mintha már abban gondolkodnának, hogy az agrárium hamarosan nem lesz oktatási intézmény. Ahelyett, hogy a felekezeti fenntartású intézményekhez illően különleges minőségű nevelést próbáltak volna megvalósítani, az egyházi kezelés egyszerűen abban merült ki, hogy az egyháziak kezelésébe került a pénz."

Pest megye főjegyzője időközben soron kívüli vizsgálatot indított az ügyben.

Szerettük volna meghallgatni a történtekről Császár Bíró Zoltán véleményét is, ám ő nem kívánt munkatársunkkal szóba állni. Bereczky Zoltán főigazgató pedig azt mondta, csak akkor hajlandó válaszolni, ha megmondjuk, kitől értesültünk a történtekről. Miután lapunk informátora védelmében ezt nem tehette meg, a lelkész kivezettette munkatársunkat az iskola épületéből.

(Népszava)