Az 1989 óta megtartott magyarországi vasutassztrájkok<br/>

1989. december 20. - Bérkövetelésük alátámasztására reggel 5-től 6 óráig sztrájkoltak a mozdonyvezetők.

1991. január 2. - Reggel 5 órától 7 óráig figyelmeztető sztrájkot tartottak a mozdonyvezetők, mert nem sikerült kiharcolniuk a 29 százalékos béremelést. A Vasutasok Szakszervezete elhatárolta magát a munkabeszüntetéstől.

1992. május 22. - A Budapest-Hegyeshalom és a Budapest-Szeged vonalon reggel 7-től 9 óráig figyelmeztető sztrájkot tartott a Vasutasok Független Szakszervezeti Szövetsége, mert - álláspontja szerint - a MÁV vezetése rendre felrúgja a szakszervezetekkel kötött megállapodásokat. A MÁV a munkabeszüntetést jogellenesnek minősítette.

1992. november 23. - Reggel 5 és 7 óra között országos figyelmeztető sztrájkot tartott mintegy 25 ezer vasutas, hogy elkerüljék a tömeges elbocsátásokat, elérjék egy új közlekedéspolitikai koncepció kidolgozását és a hozzájuk szükséges pénzügyi feltételek megteremtését.

1993. november 15. - Reggel 5-től 7-ig figyelmeztető sztrájkkal nyomatékosították bérkövetelésüket a mozdonyvezetők. Támogatásukra a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezetének tagjai is felfüggesztették a munkát.

1994. december 8. - Eredménytelen bértárgyalások után reggel 5-től 7-ig figyelmeztető sztrájkot tartottak a vasutas szakszervezetek csaknem 10 ezer vasutas részvételével. Összesen 612 vonat állt le.

1994. december 12-13. - A kormány és a szakszervezetek közötti eredménytelen bértárgyalásokat követően 36 órás sztrájkba léptek a vasutasok. Miután a korábban ígért 6 százalékon túl további 4 százaléknyi béremelésre garanciát adott a MÁV elnöke és a vezérigazgatója, a munkabeszüntetés 13-án délután - 18 órás leállás után - befejeződött.

1995. április 20-23. - A kollektív szerződés hiánya miatt országos sztrájkot tartottak a vasutasok. Minimális szolgáltatásként minden vonalon csak két-két vonatpár közlekedett. A sztrájkban a 72 ezer vasutas mintegy 30 százaléka vett részt, a mozdonyvezetők teljes létszámban. Az április 23-án délután aláírt új kollektív szerződés május 1-jén lépett hatályba. A vonatközlekedés április 24-én 0 órától állt helyre. A MÁV adatai szerint a 86 órás sztrájk 663 millió forint bevételkiesést okozott (244 milliót a személyszállításban, 419 milliót az árufuvarozásban).

1998. december 21, 22. - Kétórás figyelmeztető sztrájkot tartott a Mozdonyvezetők Szakszervezete, mivel a MÁV által ajánlott 13 százalékos béremeléssel szemben 21 százalékot követeltek, majd 22-én a Vasutasok Szakszervezete 4-5 százalék reálbéremelést követelve. 1999. március 8-án a Fővárosi Bíróság mindkét sztrájkot jogszerűnek ítélte.

1999. január 4-8. - 4-én 0 órától részleges sztrájkot indított a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete, mert 21 százalékos bérkövetelésével szemben a MÁV csupán 16 százalékot ajánlott. 6-án hajnalban dolgozószobájában elhunyt Sipos István, a MÁV vezérigazgatója. Január 8-án a Fővárosi Munkaügyi Bíróság első fokon jogellenesnek nyilvánította a sztrájkot, s a döntés ismeretében a szakszervezet még aznap felfüggesztette a megmozdulást. A sztrájkból származó veszteség 545 millió forintot tett ki. 1999. június 9-én a Legfelsőbb Bíróság jogerős ítélete jogszerűnek minősítette a munkabeszüntetést.

1999. december 20. - A Mozdonyvezetők Szakszervezete, a Vasutasok Szakszervezete és a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete felhívására hajnali 3 órától kilenc órás országos sztrájkot tartottak a vasutasok, mivel a MÁV az általuk követelt 14 százalékkal szemben csupán 8,5 százalékos béremelést ajánlott fel. A munkabeszüntetés mintegy 96 milliós forintos kárt okozott a vállalatnak.

2000. január 10. - Január 10-én nulla órától hatvanórás országos általános sztrájkot tartottak a vasutas szakszervezetek 3,5 százalékos reálkereset-emelkedést eredményező bérfejlesztést követelve. A sztrájk ideje alatt naponta két pár személyvonat indult vonalanként, nem közlekedett a nemzetközi, az Inter City és a tehervonatok. A közben folyó tárgyalásokon a MÁV és a szakszervezetek nem tudtak megállapodni a bérfejlesztésről és a kollektív szerződésről. Január 12-én délben befejeződött a sztrájk, 14 órára helyreállt a belföldi személyforgalom. A MÁV előzetes becslése szerint az akció 300-350 millió forint kárt okozott a vasútnak. A bértárgyalások folytatódtak, de a felek továbbra sem tudtak megegyezni, így hirdette meg a három szakszervezet

2000. február 1-jétől a határozatlan idejű sztrájkot.

(MTI)