Várhatóan szigorítják az abortusz lehetőségét<br/>

Várhatóan néhány hónapon belül a parlament szigorítani fogja az abortusz elvégzésének törvényi lehetőségeit. A jelenleg érvényben lévő úgynevezett magzatvédelmi törvény gyakorlatilag a terhes nőre bízza a döntést azzal, hogy ha kijelenti, súlyos válsághelyzetben van, akkor elvégezhető a terhességmegszakítás. Bár 1992-ben, a jogszabály megalkotásakor a pártok egyezségre jutottak a kérdésben, az Alkotmánybíróság egy határozata úgy rendelkezett, hogy a törvényalkotónak pontosabban kell megfogalmaznia a "súlyos válsághelyzet" fogalmát. Több szervezet most azért lobbizik, hogy szigorítsák a jogszabályt. E mellett tör lándzsát a katolikus egyház is, amelynek nemrégiben már sikerült keresztülvinni akaratát a dajkaanyaságról szóló törvény módosításakor. A kérdésben éles vita várható a parlamentben. Pedig a Tisztelt Háznak nincs sok ideje: ha június 30-ig nem lép hatályba az új jogszabály, akkor egyáltalán nem lehet majd abortuszt válsághelyzetre hivatkozva végrehajtani.

Magyarországon, igaz, hosszas vita után, 1992-ben fogadták el az úgynevezett magzatvédelmi törvényt, amely az abortusszal kapcsolatos kérdéseket rendezte. Akkor úgy látszott, hosszú időre sikerült megegyezni ebben az ügyben. Bár egyes konzervatív erők már akkor próbáltak jelentős korlátozásokat elérni, végül - a polgárok többségének a megelégedésére - igazán liberális jogszabály született. Sokan azt jósolták, azért lesz hosszú életű az akkor létrejött megoldás, mert az elfogadható a liberális szemléletűek számára, ugyanakkor egy magát konzervatívnak nevező kormányzat javaslatára a jobboldali parlamenti többség fogadta azt el. Így senkinek nem érdeke, hogy a jelentős részben etikai, erkölcsi, világnézeti problémákat felvető kérdést újra elővegye. (A népjóléti miniszter akkor a kereszténydemokrata Surján László volt, a törvény egyik kidolgozója az a Pusztai Erzsébet, aki ma az egészségügyi minisztérium MDNP-s politikai államtitkára, az igazságügyi tárca élén Balsai István mai MDF-es frakcióvezető állt.)

Az 1992-es törvény úgy határozott, hogy a terhesség a 12. hetéig megszakítható, ha az az állapotos nő egészségét súlyosan veszélyezteti, ha a magzat valószínűsíthetően súlyos fogyatékosan születik meg vagy egyéb károsodásban szenved. Elvehető a magzat amennyiben a terhesség bűncselekmény következménye vagy ha az állapotos nő súlyos válsághelyzetben van.

A gyakorlatban aki nem akarta magzatát megtartani, erre az utolsó fordulatra hivatkozva kérte az abortuszt. S miután a "válsághelyzet" meglehetősen szubjektív kategória, aki aláírásával igazolta, hogy válsághelyzetbe került, elvetethette magzatát. Az Alkotmánybíróság éppen ezt kifogásolta, amikor úgy fogalmazott: A magzat életének védelme annak megfogantatásától kezdve állami kötelesség, tehát a terhesség kezdeti szakaszában sem lehet egyedül az anya önrendelkezési joga az irányadó. Az Alkotmánybíróság ezért kimondta, hogy a törvényalkotónak meg kell állapítania a súlyos válsághelyzet fogalmát, tartalmát és alkalmazásának feltételeit.

Az Alkotmánybíróság a megoldás lehetőségei között felvetette, hogy a válsághelyzet fennállását ellenőrizni kelljen vagy hogy legyenek meg a feltételei a krízishelyzetben lévők megsegítésének, ahhoz, hogy magzatát megtartsa, s ehhez megfelelő pszichikai, orvosi, szociális és és anyagi segítséget kapjon.

Az Alkotmánybíróság úgy döntött 1998 novemberében, hogy 2000. június 30-i határidővel semmisíti meg a törvény általa kifogásolt részét. Mindez azt is jelenti, hogy ha addig nem sikerül meghozni az új jogszabályt, június 30-tól "krízishelyzetre" hivatkozva legálisan nem lehet abortuszt elvégezni. Tehát alapvetően maradnának csak azok az esetek, amikor a terhesség az anya egészségét súlyosan veszélyezteti, a magzat valószínűleg fogyatékosan születne, a terhesség bűncselekmény következménye.

Az idő tehát sürget - különösen, ha a parlament továbbra is csak háromhetente ülésezik -, annál is inkább, mert komoly vita várható. Az tény, Magyarországon - nemzetközi összehasonlításban - még mindig kiugróan magas az abortuszok száma. A pártok abban egyetértenek, hogy ezek arányát csökkenteni kellene. Ám míg az MSZP és az SZDSZ inkább hajlik arra, hogy felvilágosítással, a fogamzásgátló szerek olcsóbbá tételével tegyenek ellene, a többiek - ha más-más mértékben is, de - elképzelhetőnek tartják az adminisztratív korlátozást.

A Százak Tanácsa elnevezésű konzervatív tömörülés például minapi kiáltványában követeli, hogy szűnjön meg "a pártállamtól örökölt állami keretek között folyó népirtás. A magyar egészségügy vezetői között nincs helye annak, aki anyagilag érdekelt több mint 5 millió legális abortusz végrehajtásában" - vélik a szöveg fogalmazói, s egyben követelik, hogy "szűnjön meg a virágzó magyar abortuszipar." A nyugat-európai példák nyomán kijelenthető, hogy szigorúbb szabályozással a válsághelyzetben lévő nők mintegy 30 százaléka "megmenthető" lenne - ami évente 20 ezer emberi életet jelent - teszik hozzá.

Gyulay Endre katolikus megyés püspök egyenesen úgy fogalmaz: nincs olyan körülmény, amely indokolhatja az abortuszt. Bármilyen terhességmegszakítás gyilkosság. Azért, mert egy nő felelőtlen volt, nem ölheti meg a gyermekét. Csak a teljes tiltás állíthatná meg a jelenleg folyó engedélyezett "népirtást". Az élet, bármely körülmények között fogant is, élet: a fogantatás első pillanatától emberi jogok illetik meg. A püspök szerint még az sem lehet ok az abortuszra, hogy a gyermek nemi erőszak következményeként fogant.

- Ha például a szifiliszes anyák soha nem vállaltak volna gyermeket, ma szegényebbek lennénk Beethovennel - érvel a püspök. Egyetlen indok elfogadható ahhoz, hogy a magzatát valaki elvetesse: ha az aszszony életét mentik meg a beavatkozással. A Ratkó-korszak is túl liberálisan kezelte a terhességmegszakítás kérdését, hiszen akkor sem volt teljes körű a tilalom - állítja Gyulay Endre. Ma évente makónyi város tűnik el a nőgyógyászati műtőkben: a nevelés és felvilágosítás után egyedül az segíthet, ha zseblámpa és egy-egy rendőr állna minden fiatal pár mellett - tette hozzá a főpap.

Gyulay Endre a mindig élesen fogalmazó, konzervatív főpapok közé tartozik. Kétségtelen, a katolikus egyház álláspontja meglehetősen merev az abortusszal kapcsolatban. A kérdés csak az, a magát polgárinak nevező kormányzat mennyire kívánja ezt respektálni. Több jel utal arra, hogy a kabinet képviselői nem kívánnak ujjat húzni a politikailag inkább őket támogató klérussal, ugyanakkor azt is tudják, hogy a magyar közvélemény nem fogadná el a kategorikus tiltást. Így minden bizonnyal valamiféle kompromisszum születik. Ugyanakkor az is tény, hogy nemrégiben a dajkaanyaság ügyében, éppen a katolikus egyház nyomására, hatályon kívül helyezték azt a jogszabályt, amely bizonyos esetekben megengedhetővé tette volna azt, hogy a megtermékenyített petesejtet ne az erre orvosi okokból képtelen anya, hanem egy másik nő hordja ki.

Hazánk európai viszonylatban is túl liberálisan kezeli az abortuszkérdést - állítja Zsigmond Vince, a Magzatvédő Társaság vezetője. "A mai napig születésszabályozásként tartják számon a művi vetélést" - véli a vezető, aki szerint az abortusz mellett semmilyen érvet nem lehet elfogadni. - "Senki nem tudhatja teljes biztonsággal megmondani, legyen az bármilyen genetikai vizsgálat, szakértői vélemény, hogy milyen baba jön majd a világra. De még akkor is, ha az újszülött várhatóan valamilyen fogyatékkal születik, a beteg emberekkel szembeni diszkrimináció megfosztani az élet lehetőségétől" - jelenti ki a magzatvédő.

Igaz, a tiltás szerinte sem vezet soha eredményre. Teljes körű családvédelmi oktatás, nevelés segíthetne abban, hogy a gyerekek, fiatalok meg tudják becsülni a bennük fejlődő életet. Anyagi és szociális hátteret kell teremteni ahhoz, hogy lépésről lépésre szigorítani lehessen a szabályokon. "Elutasítjuk, hogy a tanácsadáson kizárólag technikai dolgokról essen szó, a felvilágosításokon a védekezés módszereit is meg kell tanítani a tapasztalatlan fiataloknak."

Kirády Attila, Kun J. Viktória

(Népszava)