Törvénysértő a Nemzeti Színház pályáztatása<br/>

Teljes ellentmondás és káosz uralkodik a Nemzeti Színház pályáztatásával kapcsolatosan - nyilatkozta a Magyar Hírlapnak Várday György, közbeszerzési szakértő. Szerinte már az eljárás indításakor törvénysértés történt.

Várdaynak az a véleménye, hogy az előminősítési eljárás részvételi felhívásának közzététele a közbeszerzési törvény előírásainak figyelmen kívül hagyásával, törvénysértő módon történt. A részvételi felhívásban már a beruházás tárgyának meghatározása törvénysértő volt, mondta, hiszen olyan fővállalkozásra irányult, amelyben az engedélyezési tervet is a nyertes ajánlattevőnek kellett volna elkészíteni. Építési beruházás esetén pedig a tenderterv szolgáltatása kötelező. Vagyis csak akkor lehet kiírni közbeszerzési eljárást, ha a tenderterv már rendelkezésre áll. Ez ugyanakkor az engedélyezési terven alapszik. A közbeszerzési eljárás indításakor tehát már meg kellene lennie a végrehajtható, érvényes építési, vagy létesítési hatósági engedélynek.
A közzétett részvételi felhívásban ugyanakkor - mondta el Várday - a beszerzés tárgya és mennyisége alatt a következő meghatározás szerepelt: "az új Nemzeti Színház teljes körű megépítése, 18 640 négyzetméter alapterülettel, melyből 4313 négyzetméter a beépített terület, az ehhez kapcsolódó közművekkel, környezetrendezéssel, színháztechnikai, belsőépítészeti és képzőművészeti munkákkal, engedélyezési és a kiviteli tervek elkészítésével együtt." Az ajánlatkérő a szerződésnek a "vállalkozási szerződés építési beruházásra fővállalkozás keretében, minőségi és eredménygaranciával" meghatározást adta.
A szakértő figyelmeztet: egy építési beruházás megvalósítására vonatkozóan a közbeszerzési eljárásban a szabályok alapján az ajánlatkérőnek kötelessége a részletes szerződési feltételeket tartalmazó dokumentációt szolgáltatni. Várday György szerint mindebből az következik, hogy a Ptk. 401. §-ában meghatározott klasszikus fővállalkozásra közbeszerzési eljárást nem lehet lefolytatni. A klasszikus fővállalkozás, vagyis az úgynevezett kulcsrakész típusú szerződés esetén a beruházó egyetlen vállalkozóval köt egyetlen szerződést a komplett megvalósításra: azaz a tervezésre, a beszállításra, az építés-szerelésre, az üzembe helyezésre, illetve bizonyos esetekben a próbaüzemre. Közbeszerzés esetén a felhívásban a tervezésre szóló megbízást csak a tendertervtől indítva lehet meghatározni, és az értelemszerően csak az építési munka végzéséhez szükséges kivitelezési tervek készítésére vonatkozhat.
Az már más kérdés, mondta Várday György, hogy a tervező személyét milyen versenyeljárás alapján választja ki az ajánlatot kérő. A ma érvényes szabályok alapján a tervezési ötletpályázat kiírható tervezési versenypályázat szakmai előkészítésére is, ha a kiíró szándékát a tervpályázat kiírásában közli.
Arra a felvetésre, hogy a pályázatot felfüggesztették, mert az egyik pályázó jogorvoslati kérelemmel fordult a közbeszerzési döntőbizottsághoz, Várday így válaszolt: ez tulajdonképpen rutinügy, igaz, a döntőbizottság kétféleképpen dönthet. Így elképzelhető, hogy egy negyedik céget is fel kell kérni a pályázatra.
Maga az ismertetett eset viszont a közbeszerzések tisztaságát és szakszerőségét ellenőrző parlamenti bizottság elé kínálkozik, állítja a szakértő.
Egri Gábor, az Új Nemzeti Kht. szóvivője nem kívánta kommentálni a Várday György által elmondottakat.

Iván Gizella

(Magyar Hirlap)