Csonka kuratórium kerülhet a rádió és a Duna Tévé élére is<br/>

A parlamentnek februárban újra kell választania a Magyar Rádió és a Duna Tv közalapítványi kuratóriumának elnökségét, mivel lejár négyéves mandátumuk. A MIÉP a tévékuratórium elnökségének tavalyi megválasztásához hasonlóan most is két elnökségi helyet kíván megszerezni, ezért sokak szerint megismétlődhet az akkori forgatókönyv és elképzelhető, hogy augusztusban csonka elnökségek jelölik a két intézmény elnökét.

Egyes vélemények nem zárják ki, hogy a Magyar Rádióban és a Duna Tv-ben februárban megismétlődhet a tavalyi tévés forgatókönyv, és így mindhárom közszolgálati médium élén csonka lesz a kuratórium. A tét pedig nem csekély: augusztusban a kuratóriumoknak kell megválasztaniuk Hajdu István rádióelnök és Sára Sándor, a Duna Tv elnökének utódát, akiket az elnökségek jelölnek kétharmados többséggel.

A Magyar Televízióban azért csonka a kuratórium elnöksége, mert tavaly a MIÉP ragaszkodott ahhoz, hogy két főt jelölhessen. Ezt az igényt vagy úgy lehetett volna kielégíteni, hogy a 8 fős elnökségben megkapja a 4 ellenzéki hely felét - és így az MSZP-nek csak egy hely jut -, vagy úgy, hogy 12 fős elnökséget választanak, amelybe mind a 6 párt 2-2 tagot delegál. Az MSZP és az SZDSZ azonban az arányosság elvére hivatkozva mind-két lehetőséget elutasította. A kormánypártok és a MIÉP együtt ugyanis mindkét esetben megszerezték volna a kétharmados többséget.

A MIÉP álláspontja a jelek szerint tavaly óta nem változott. Balczó Zoltán képviselő szerint az Alkotmánybíróság (Ab) júniusi, a médiatörvényre vonatkozó döntése alátámasztja azt, amit a párt korábban javasolt a televízióban. Az Ab-határozat indoklása ugyanis felvetette, hogy megegyezés hiányában a parlament választhat olyan kuratóriumi elnökségeket is, amelyekbe minden frakció egyenlő számú tagot jelöl. Ezért most is azt szorgalmazzák, hogy a parlament válasszon 12 fős testületeket. Ha a másik két ellenzéki párt ezt nem fogadja el, szerinte a kormánytöbbségnek kell vállalnia a döntés felelősségét.

Szintén az Ab döntésére hivatkozik Sasvári Szilárd, a parlament kulturális bizottságának fideszes elnöke, aki érdeklődésünkre leszögezte: az Ab-döntés nyomán két lehetőség áll az Országgyűlés előtt: vagy megegyezik az ellenzék, vagy 12 fős testületeket választ a parlament. Mivel a 12 fős kuratóriumba a két nagyobbik ellenzéki párt nem delegálna tagokat - amint azt Lendvai Ildikótól (MSZP) és Pető Ivántól (SZDSZ) a Népszava megtudta -, ez a megoldás oda vezethetne, hogy a 6 ellenzéki hely mindegyikét a MIÉP töltené be. Ezt a lehetőséget egy korábbi egyeztetésen egyébként Csurka István MIÉP-elnök félig komolyan, félig tréfásan már felvetette.

Lendvai Ildikó (MSZP), aki a múlt héten hatpárti tárgyalást kezdeményezett e témáról, 50-50 százalékos esélyt lát arra, hogy ismét csonka kuratóriumok alakulnak, illetve hogy a kormánypártok az EU-csatlakozásra való tekintettel jobb belátásra térítik a MIÉP-et. Ez utóbbira szerinte az EU-országjelentés negatív megállapítása ösztönözheti a többséget. A két nagyobbik ellenzéki pártnak az egyetlen fegyvere éppen az unió. Válaszul ugyanis megtehetik, hogy nem támogatják a kétharmados médiatörvény EU-konformmá tételére irányuló kormányjavaslatot. Pető szerint ez nem zsarolás, mivel az EU-kritériumok nem merülnek ki abban, mekkora az európai műsorok aránya, hanem hozzájuk tartozik az is, hogy meg lehet-e szállni egyoldalúan a közszolgálati médiát.

Balázsi György

(Népszava)