A dajkaterhesség egy olyan eljárás, amellyel a terhesség kihordására testi adottága folytán képtelen anya esetében is lehetséges, hogy saját gyermeke legyen. Az eljárás lényege, hogy a házastársak, illetve élettársak ivarsejtjeiből testen kívül létrehozott embrió más nő, a dajkaanya méhébe ültethető be. A dajkaanya az embrió kihordásáért pénzt nem fogadhat el.
Az 1997-es Egészségügyi Törvény 2000. január 1-től megengedi a dajkaterhességet. A kormány azonban tavaly decemberben módosította a törvényt, így nem lesz lehetőség a dajkaterhességre.
Béki Gabriella, SZDSZ-es képviselő elmondta: a szabaddemokraták álláspontja szerint ennek a jognak a megvonása sérti mind a jogállamiság elvét, mind pedig az önrendelkezéshez, az emberi méltósághoz és az egészséghez fűződő alkotmányos jogokat.
A képviselőnő emlékeztetett arra, hogy az egészségügyi törvényben nagyon körültekintően szabályozták a dajkaterhesség kérdését, amelyre csak egészségügyi indokok alapján nyílt volna lehetoség, és a mesterségesen megtermékenyített petesejt kihordására csak azok a 25 és 40 év közötti nők vállalkozhattak volna, akik legalább egy gyermeknek már életet adtak és közvetlen hozzátartozójuk a meddő pár egyik tagjának.
Fodor Gábor ügyvivő érvelése szerint az egészségügyi törvény módosítása formálisan sem felelt meg az alkotmányosság követelményeinek, mivel erre hét másik módosítással - köztük a halászatra és a horgászatra vonatkozó jogszabállyal - együtt került sor, amelyek semmilyen tartalmi összefüggésben nem állnak egymással.
- Ez ellentétes az Alkotmánybíróság 1995-ös határozatával - jelentette ki Fodor Gábor.
A politikus a törvénymódosítás indoklását is meglehetősen furcsának tartja. Mint mondta, nem igaz, hogy a dajkaterhesség problémája csak keveseket érint, mivel a magyarországi párok 15 százaléka küszködik a meddőséggel.
Ajánló: