Óriási lakossági érdeklődést tapasztaltak a pénzintézetek az elmúlt napokban a lakáshitelek iránt. Az érdeklődők jelentős része azonban csalódottan távozott, mert kiderült, olyan lehetőségeket várt a beharangozott rendelettől, amelyeket az nem is tartalmaz, vagy rá kell jönnie, nem felel meg a szigorú hitelbírálati rendszernek. Szakértők ennek ellenére már idén jelentős növekedést várnak a lakásépítési piacon, középtávon pedig a használt ingatlanok árának viszonylagos csökkenésére számítanak.
Az érdeklődés megnövekedéséről számolt be lapunknak Bíró Péter, a K&H Bank főosztályvezetője is. Sokan azonban félreértelmezik az új jogszabályt. Gyakori, hogy használt lakás vásárlására kérnek szocpoltámogatást, de az is sűrűn előfordul, hogy valaki tavalyi építési engedéllyel kéri a kedvezményeket, amely a rendelet szerint csak ideire adható.
Bíró elmondta, várhatóan tavasszal jelenik meg a bank az új hitelekkel. A hitelek folyósításánál főleg a közép- és felső rétegekbeli ügyfelek jelentkezésére számítanak, mivel a bank elsősorban eddig is rájuk támaszkodott.
A lakásépítéseket elsősorban mindig a kormányzati intézkedések befolyásolták, így lesz ez most is: várhatóan élénkül a piac - mondta lapunknak Petz Rajmund, a Gazdaságkutató Intézet munkatársa. Hozzátette: idén nem számít lakásépítési boomra, mivel az építkezések előkészítésének átfutási ideje (például az engedélyek beszerzése) hosszadalmas. Így becslése szerint a tavalyi 18-20 ezerről legfeljebb 28-30 ezerre nőhet az újonnan épített lakások száma.
A kedvező kormányzati intézkedések és a csökkenő infláció nyomán Petz szerint 2-3 éves távlatban nem elképzelhetetlen az évi 40-45 ezer új lakás felépülése, ami a használt lakások árának csökkenését hozhatja magával. Petz szerint az idén az építőanyagárak nem nőnek jelentősen az építkezések számának növekedése ellenére sem, mivel az elmúlt szűk esztendők alatt a kereskedőknél nagy készletek maradtak.
Cseh Pál, a Pénzügyminisztérium lakáspolitikai osztályának vezetője arra számít, hogy lakásvásárlási kedvezményekkel elsősorban a vidéki lakosok élnek majd, kisebb, egy-két millió forintos hitelek felvételével.
Szakértők szerint az elmúlt években főleg kényszerből vettek fel - rövid távú, leginkább százezres nagyságrendű - lakáshitelt. Ez sok esetben a szocpoltámogatás plusz a saját tőke és az építési-vásárlási költség közötti különbözetet jelentette. Az új rendelet február 1-jei hatályba lépésétől ez alapvetően megváltozik, várhatóan többen vesznek fel kölcsönt az építkezés vagy vásárlás finanszírozására.
A potenciális igénylői kör azonban nem bővül a szegényebb rétegek felé, mert továbbra is körbe van bástyázva olyan követelményekkel, amelyet az alacsonyabb jövedelmű családok nem tudnak teljesíteni. Hiszen meghatározó tényező, hogy hitelkérő a jövedelmének legfeljebb egyharmada terhelhető a törlesztőrészletekkel.
Sokan elesnek a kiemelt kedvezményű kölcsönlehetőségtől, mert valamikor lakásrészt örököltek, így lakástulajdonosnak tekinthetők, holott a szükséges kezdőtőkét éppen a lakásrész értékesítésével tudnák megteremteni. Ezen csak részben segít a módosított rendelet azon paragrafusa, amely szerint csak akkor kizáró körülmény a más részingatlan tulajdonlása, ha a tulajdoni hányad meghaladja az ötven százalékot.
Tenczer Gábor
(Népszava)