Az agyhártyagyulladás-járvány okairól tárgyalt az parlament honvédelmi és egészségügyi bizottsága<br

Vágólapra másolva!
Az Országgyűlés Egészségügyi és Szociális, valamint Honvédelmi Bizottsága közös keddi ülésükön az agyhártyagyulladás-járvány okainak vizsgálatáról tárgyaltak. A képviselők meghallgatták a járvánnyal kapcsolatos vizsgálatokról Polt Pétert, az ombudsman helyettesét. Beszámolt a sorozatos megbetegedések alatt végzett munkájáról többek között Molnár Ilona országos tisztifőorvos is.
Vágólapra másolva!

Polt Péter ombudsman-helyettes elmondta: vizsgálatot készítettek a kalocsai és a szabadszállási laktanyákban arról, megtett-e mindent a honvédség a járvány elkerülése érdekében. A laktanyákban ugyanis a vizsgálat szerint csak szakaszosan volt melegvíz, nem fűtöttek rendesen az épületekben.

Polt vizsgálata szerint a mostoha körülmények csak a nagy számú felső légúti megbetegedéseket okozhatták decemberben, de az agyhártyagyulladásokkal nincsenek közvetlen összefüggésben. Hozzátette: a legyengült szervezetet könnyebben gyűri le a gennyes agyhártyagyulladás is.

A kiskatonák elpanaszolták az ombudsman-helyettesnek: aki gyengélkedőre jelentkezik, azt a tisztek busszúból nem engedik haza hétvégén. Polt szerint ha ez az állítás igaz, meg kell büntetni azokat a tiszteket, akik visszaéltek hatalmukkal.

A vizsgálat szerint a honvédség vezérkara által elrendelt decemberi karantén nem sértett állampolgári jogokat. A rendelet következtében több ezer sorkatonának és tisztnek a laktanyákban kellett töltetnie az ünnepek egy részét.

Molnár Ilona országos tisztifőorvos szerint szakmailag egyáltalán nem okozott meglepetést az agyhártyagyulladás járvány kitörése és a halálesetek. Influenzában például kilenc ember halt meg az elmúlt hetekben. Télen légúti és vírusos megbetegedések gyakrabban fordulnak elő, mint amikor melegebb az idő.

Wachsler Tamás a Honvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkára szerint nincs szükség a honvédség egészségügyi csoportjának az ÁNTSZ alá rendelésére. Ez már többször – 1991-ben, 1997-ben, 1999-ben is – felmerült, de eddig mindig elutasította a parlament. A két szolgálat között hivatalosan csak tájékoztatási kötelzettség van, az agyhártyagyulladásos megbetegedések alatt azonban mégis összehangoltan dolgozott a két szervezet.

Az államtitkár felvetette, a kevés katonaorvosi létszám feltöltése érdekében kötelezni kellene a sorkatonai szolgálatba lépő orvosokat, hogy – az esetleges polgári szolgálat helyett – a seregben gyakorolják a szakmájukat.

Wachsler úgy vélte: a sajtó nagy kárt tett azzal, hogy pánikot keltett, amikor beszámolt az agyhártyagulladás-járvány alatti halálesetekről.

A megbetegedések kapcsán Béki Gabriella képviselő, az egészségügyi bizottság tagja ismét felvetette, hivatásos hadseregben elkerülhetőbbek lennének a hasonló járványok.

[origo]

Ajánló:

Korábban:

Agyhártya-gyulladásos megbetegedés Komárom-Esztergom megyében(2000. január 18.)