Szigorú vagy laza lobbitörvény?<br/>

Mind a két javaslatnak vannak támogatói és ellenzői A Fidesz-Magyar Polgári Párt már novemberben elkészítette azt a dokumentumot, amely alapját képezheti az új lobbitörvénynek. A parlamenti frakció elnökségének és a képviselőcsoportnak eddig még nem volt arra ideje, hogy érdemben foglalkozzon a szakértői elképzeléssel. Szabó Erika, a munkacsoport vezetője szerint ez azzal magyarázható, hogy több fontos kérdést - elsősorban a 2000. évi költségvetés ügyét - kellett megvitatniuk. A képviselőnő szerint legkorábban februárban kerülhet a frakció elé az elképzelés.

A szakértők eltérően vélekednek arról, hogy milyen szigorú legyen a törvény. Egyes politikusok szerint az volna a leghelyesebb, ha a jogszabály megtiltaná, hogy az országgyűlési képviselők gazdasági tevékenységet folytassanak. Mások azonban úgy vélik, ez nem reális, hiszen a képviselői jövedelmek nem versenyképesek. A béremelési javaslatokat pedig nehezen lehetne elfogadtatni a közvéleménnyel. A szigorúbb szabályozás hívei úgy vélik, ha nem fogalmaznak meg markáns kritériumokat a törvényben, akkor nincs értelme annak, hogy parlament elé kerüljön a törvényjavaslat.

Kórodi Mária (SZDSZ) elmondta, a koalíciós partnerekben az előző ciklus második felében felmerült, hogy szükség volna a lobbitörvény megalkotására, ám ekkor már csak a szakértői dokumentumok kidolgozására maradt idő. Szerinte a Lockheed-botrány is figyelmeztetett arra, hogy korlátozni kell az országgyűlési képviselők lobbitevékenységét.

Kórodi szerint a törvényalkotóknak nem csak a politikusok összeférhetetlenségi kérdéseivel kell foglalkozniuk, hiszen, mint hangsúlyozta, a lobbizás önmagában nem bűn. A törvényalkotók többnyire az államigazgatási apparátuson keresztül jutnak információkhoz. Ez azonban kevés, ugyanis maguk az érdekcsoportok gyakran más információkkal rendelkezhetnek, és így segíthetik a politikusok munkáját. Természetesen e szervezeteknek a tevékenységét is szabályozni kell - nyilatkozta Kórodi Mária.

Éskovács Péter

(Népszava)