Tartós mulasztások az Országgyűlésben<br/>

Nincsen szankcionálási lehetőség az Alkotmánybíróság kezében, ha az Országgyűlés nem hajtja végre időben az alkotmányellenes jogszabályok módosítását. A Házszabály megsemmisített részeinek megújítása is kicsúszott már a megadott időkeretből, és minden bizonnyal még hosszú ideig nem is lesz rá esély, hogy a T. Ház pótolja a hiányzó rendelkezéseket.

Az Országgyűlés számos esetben nem tudott eleget tenni annak a kötelezettségének, hogy az Alkotmánybíróság által megsemmisített vagy korlátozott ideig hatályban hagyott jogszabályok helyett a megszabott határidőn belül új törvényeket alkosson. Az Ab tíz év alatt hozott döntései közül minden bizonnyal a kisebbségek parlamenti képviseletének megteremtésével kapcsolatos állásfoglalás megvalósítása húzódik majd a legtovább. A tizenhárom hazai kisebbség legmagasabb szintű képviseletének kialakítására tett több próbálkozás az elvi támogatáson túl valódi eredményeket nem tudott elérni.

Egy hónapja lejárt az Országgyűlés ülésezési rendjéről szóló házszabályban rögzített szabályozására megszabott határidő is. A három-, kettő- vagy egy- hetenkénti ülésezés kérdése jelenleg is megosztja a parlament pártjait. A Fidesz-MPP a többi párt kritikája ellenére kitart a háromhetes rend fenntartása mellett. A házszabály erre vonatkozó rendelkezésének kétharmados többséggel történő elfogadására az alkotmányos mulasztás ellenére sincs esély. Patthelyzet alakult ki a frakcióalapítás szabályozása körül is, miután az Ab megsemmisítette a korábban használt 15 fős alapítási létszámhatárt. Másfél éve késik a parlamentbe jutott független képviselőknek az Országgyűlés bizottságainak munkájában való részvételének szabályozása is.

Még nem késett ugyan el a magzati élet védelméről szóló törvény megalkotása, miután az Ab által szabott egyéves határidőt biztosított, a jogalkotóknak június végéig pontosítaniuk kell a törvény abortusz elvégzésével kapcsolatos részét. A parlamentnek ki kell dolgoznia azt a rendelkezést, amely részletesen leírja a súlyos válsághelyzet fogalmát, amelyre hivatkozva engedélyezhető a terhesség megszakítása.

Halmai Gábor alkotmányjogász elmondta, hogy az alkotmányos mulasztás az Ab törvényesség feletti kontrollját segítő, de meglehetősen korlátozott erejű jogi intézmény. Az Országgyűlés késlekedése esetén az Ab kezében semmilyen szankcionálási lehetőség nincs. A fejlettebb politikai kultúrájú országokban azonban komoly presztízs-veszteséget jelent, ha a parlament nem hozza meg a megadott határidőn belül az alkotmányosság kritériumának megfelelő törvényeket. Halmai szerint azonban a parlament ilyen típusú mulasztásait Magyarországon túl könnyen tudomásul veszik.

Spirk József

(Népszava)