Létszámleépítéshez vezethet a kormány finanszírozási terve<br/>

A biztonságos betegellátást veszélyezteti a kormány új - a Népszava birtokában lévő - finanszírozási rendelettervezete, mely csupán átlagosan 5,8 százalékkal biztosít több pénzt az egészségügyi intézmények számára idén. Ebből kellene kifizetniük dolgozóik 8,25 százalékos béremelését és az inflációval növelt költségeiket.

Átlagosan csupán 5,8 százalékkal jutnak több bevételhez az egészségügyi intézmények, ezek közül a kórházak csak alig több mint 4 százalékkal kapnak több pénzt ez évben, ha a kormány elfogadja - a lapunk birtokában lévő - a kabinet által készített finanszírozási tervet.

- Ez az összeg nemhogy a dolgozók béremelésére, de a kórházak kiadásaira sem lesz elég, ezért értetlenül állok a hír előtt - nyilatkozta a Népszavának Varga Ferenc, a Kórházszövetség elnöke. A finanszírozási tervezet az eddiginél még több megszorító intézkedésre kényszeríti a kórházvezetőket, s várhatóan további létszámleépítésekre is számítani kell. Ez meglehetősen nehéz feladat lesz, mert mint Varga elmondta, most is átlagosan három nővér feladatát látja el egy ápoló. Ha ebből a létszámból még el kell bocsátani, az a biztonságos betegellátást veszélyezteti - mondta Varga.

Cser Ágnes, az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (EDDSZ) elnöke elmondta: az egészségügyi dolgozók béremelését 8,25 százalékban állapította meg a kormány, melyből - a korábbi ígéretek szerint - 5 százalékot a költségvetésben garantálnak, a többit az intézményeknek kellene kigazdálkodniuk. Ez, úgy látszik, nem teljesül. - Elképesztőnek tartom, hogy a kormány, ígéretei ellenére, csupán alig több mint 4 százalékos növekménnyel számol, a fennmaradó "virtuális" béremelést pedig a kórházakra bízza, úgy, hogy erre semmilyen fedezetet nem biztosít - fogalmazott Cser. Az EDDSZ nem fogadja el a kormány 2000. évre vonatkozó egészségügyi költségvetését, ami még a bérek szinten tartását sem teszi lehetővé. Ezért az érdekképviselet operatív bizottsága szerdán összeül, hogy eldöntsék, milyen eszközökkel tudnak érvényt szerezni követeléseiknek, s hogy milyen eszközökkel akadályozható meg a kormány tudatos forráskivonása az egészségügyből.

A kormány a 6-7 százalékos inflációs kulcsnál jóval kevesebbel, 3,4 százalékkal szán több pénzt idén a háziorvosoknak, a védőnők pedig 5 százalékkal kapnak nagyobb finanszírozási összeget. A nemibeteg-gondozók 3, a tüdőgondozók viszont 9,3 százalékkal kapnak több pénzt ez évben. Az iskola-egészségügy 3, a védőnői szolgálat 10,2, az anya- és csecsemővédelem és a gyermekgyógyászat csupán 3 százalékkal több pénzből gazdálkodhat idén. A fogászati ellátásra szánt összeg 5, a rákos betegek gondozására szánt pénz pedig csupán 3 százalékkal emelkedik. A már jórészt privatizált művesekezelésre és az ugyancsak magánosított házi szakápolásra 11,8 és 9,9 százalékkal szánnak több pénzt, míg a kórházi és ügyeleti díjak növekményére, valamint a megelőzéssel kapcsolatos feladatokra egyetlen forintot sem terveztek.

(Népszava)