A Fideszen belül fel sem merült, hogy a külföndön élő magyarok is választhassanak<br/>

Orbán Viktor miniszterelnök a kanadai magyaroknak azt ígérte: a közelgő millenium alkalmából tesz egy kísérletet arra, hogy a külföldön élő magyarok is kaphassanak szavazati jogot. Ez a javaslat 1993 óta már többször felvetődött, de sohasem szavazták meg. A parlamenti pártok nem utasítják el kategórikusan a javaslatot, de a régóta külföldön élő magyar állampolgárok számára a többség nem adna szavazati jogot.

Orbán Viktor miniszterelnök kanadai útja során magyarokkal találkozott, akik azt mondták neki: a külföldön élő magyarok szeretnének szavazati jogot szerezni. "A választójogitörvény-módosítás kétharmados többséget igényelne, és ezt a kérdést ma az ellenzék nem támogatja. Emiatt kicsi az esély a törvény megváltoztatására. Mindennek ellenére teszek egy kísérletet, hiszen a közelgő millennium jó alkalom arra, hogy az ügyet pártpolitkai szempontokon felülemelkedve nézzük" - idézte a kormányfő válaszát a Blikk című lap.
Orbán Kanadából visszatérve a Ferihegyi Repülőtéren tartott sajtótájékoztatóján azt mondta: először azt kellene megvalósítani, hogy a szavazás idején éppen külföldön tartózkodó, de egyébként Magyarországon élő magyar állampolgárok szavazhassanak. Ez után lehetne következő lépésben a huzamosan kint élőknek is szavazati jogot adni.

A trianoni szerződés értelmében Magyarország szomszédos országaihoz csatolt területeken élő kisebbségi magyarokkal kapcsolatban egyik párton belül sem merült fel az a kérdés, hogy szavazhassanak a magyarok. Ők ugyanis már nem magyar állampolgárok, míg a nyugatra emigráltak negtarthatták állampolgárságukat.

A külföldön élő magyarok szavazati jogáról - megszakításokkal - 1993 óta folyik a vita a parlamentben. Fél éven keresztül élt a Választási Rendszer Reformját Előkészitő eseti bizottság, amely azután oszlott fel, hogy még a kormánypártok sem jutottak egyezségre a választással kapcsolatban.
1993-ban Balsai István MDF-es politikus, akkori igazságügyminiszter törvényjavaslatot nyújtott be, amely szerint minden külföldön élő magyar állampolgár számára meg kell adni a szavazati jogot, és biztosítani kell, hogy ezen jogát gyakorolhassa is.
"Ez minden országban így van, ezért nálunk is be kellene vezetni" - mondta Balsai az [origo]-nak. Szerinte ugyanis az állampolgári jogait mindenkinek egyaránt joga van gyakorolni. Javaslatát azonban leszavazták. "Többek között Torgyán József és Csurka István is a javaslat ellen szavazott" - tette hozzá. "Ezt azóta is fel szoktam emlegetni nekik."

1996-97-ben újra felmerült ez a probléma. Akkor a kisgazdák és az akkor még parlamenti párt, a KDNP igennel szavazott a javaslatra; az MSZP kategorikusan elutasította. Az SZDSZ azt mondta: aki nem fizet adót, az ne dönthessen az ország sorsáról, hiszen nem éli meg döntésének következményeit. "A Fidesz álláspontja az SZDSZ-éhez közelített" - mondta Balsai.
"Mára azonban az MSZP-nek is megváltozott a véleménye, hiszen legutóbb azt mondták, a Magyarországon élő, de a szavazás napján külföldön tartózkodó magyar állampolgárok - a nagykövetek, a külföldön tanuló diákok, a kint dolgozók vagy a békefenntartó katonák - a nagykövetségeken vagy levélben leadhassák szavazatukat" - tette hozzá.

Balsai "álproblémának" nevezte azt a felvetést, miszerint a hosszú ideje külföldön élőket befolyásolni lehet a szavazásnál vagy megvásárolhatják tőlük a szavazati jogukat. Szerinte "aki nem érti, mi folyik itt, az úgysem megy el szavazni". Ezt arra alapozza, hogy a külföldön élő magyar állampolgároknak először fel kellene vetetniük magukat a választói névjegyzékbe, ami "macerás".

Répássy Róbert, az Alkotmány- és igazságügyi bizottság fideszes tagja azt mondta: a Fidesz egyik testülete sem tárgyalt még erről a kérdésről mostanában.
A jelenlegi választójogi törvény értelmében minden magyar állampolgárnak van szavazati joga, csak akinek nincs Magyarországon állandó vagy ideiglenes lakcíme, az a szavazásban "akadályozva van", vagyis gyakorlatilag nem szavazhat - mondta az [origo]-nak.

"Nem annyira eretnek ez az ötlet" - tette hozzá Répássy, aki szerint csupán a törvény belső ellentmondását kellene feloldani. Vagyis vagy azt kellene kimondani, hogy egyáltalán nincs joga a külföldön élő magyar állampolgárnak szavazni, vagy azt, hogy van joga, de akkor biztosítani is kellene hozzá a feltételeket, hogy a gyakorlatban is élhessen ezzel a jogával. Arra a kérdésre nem válaszolt, hogy ő melyik megoldást pártolná.

Répássy szerint némi politikai vonatkozása is van ennek a kérdésnek, mert például az 56-ban Kanadába menekült magyarok valószínűleg nem a baloldalra szavaznának. Hozzátette: ez a kérdés mindig felmerül, ha egy magyar vezető a külföldön élő magyarokkal találkozik, "ezt ilyenkor fel szokás vetni".

Turi-Kovács Béla (FKgP), aki szintén tagja az Alkotmány- és igazságügyi bizottságnak, úgy véli: ez a probléma "jelenleg nem megoldható és nem időszerű".
Bár a korábbi szavazások alkalmával a kisgazdapárt igennel szavazott a törvényjavaslatra, Turi-Kovácsnak fenntartásai vannak a javaslattal kapcsolatban. "Nem lehet teljes empátiával egy szavazáson úgy résztvenni, hogy az illető nincs teljesen tisztában a belföldi helyzettel" - mondta. "Ezek inkább elveszett szavazatok lennének."

Turi-Kovács azzal sem ért egyet, hogy ez a probléma csak a nyugaton élő magyarokkal szemben merül fel. "A közvetlen szomszédunkban élő kisebbségi magyarokkal kapcsolatban ez soha nem merül fel, mert ezekben az országokban nem engednék a nagyarokat szavazni. Ez viszont egyfajta diszkriminációnak tekinthető" - mondta az [origo]-nak.

Hack Péter, az Alkotmány- és igazságügyi bizottság szabaddemokrata tagja szerint "hátrányos lenne" a hosszú ideje külföldön élőknek szavazati jogot adni.
Hack szerint ezt a kérdést a választójog reformján belül kellene rendezni. "Azoknak az ideiglenesen külföldön élő magyar állampolgároknak, akik intenzíven kötődnek Magyarországhoz, biztosítani kellene, hogy szavazhassanak, hiszen ők is viselik majd döntésük következményeit" - mondta. Más azonban a helyzet azokkal, akik csak azért magyar állampolgárok, mert magyar állampolgár gyermekeként jöttek a világra, de soha nem voltak Magyarországon. "Jelentős részük nem is beszél magyarul" - tette hozzá Hack. Szerinte nekik "hátrányos" lenne szavazati jogot adni, mert egyrészt nem ismerik az itteni viszonyokat, másrészt nehéz és költséges lenne megoldani a többpárti kontrollt külföldön. Ennek hiányában pedig félő, hogy a nagykövetségek esetleg befolyásolnák őket. Hack azt is hozzátette, hogy a külföldön élők számára külön kapmányt kellene folytatni, ami szintén "drága mulatság" lenne. "A költségek ebben az esetben nem lennének arányban az esetleges nyereséggel" - mondta az [origo]-nak.

Az MSZP-ben mostanában szintén nem került napirendre ez a kérdés - mondta Avarkeszi Dezső, az Alkotmány- és igazságügyi bizottság MSZP-s tagja. Ők az SZDSZ álláspontjához hasonló nézetet vallanak: csak az szavazhasson, aki utána a döntése következményeit viseli. Avarkeszi szerint jelentős szervezési problémákkal is járna a külföldön élő magyarok számára a szavazást biztosítani.

Kapcsándi Dóra

Ajánló:

Korábban:

(1999. október 31.)