Továbbra is kérdéses: mit fogadott el a parlament

Ellentétesen értelmezi a köztársasági elnök, valamint az Országgyűlés Hivatala a szervezett bűnözés elleni törvénycsomag tartalmát. Az államfő irodája néhány napja azt állapította meg, hogy a jogszabály szövege 17 pontban eltér a parlament által decemberben elfogadott törvény szövegétől. Ezt követően Áder János házelnök vizsgálatot rendelt el.

Az Országgyűlés Sajtóirodája által kiadott közlemény hangsúlyozza azt is, hogy a törvényjavaslat előterjesztője és az Országgyűlés Hivatalának Jogi Főosztálya az elfogadott törvény normaszövegének szerkesztése során mindenben a nyolcéves parlamenti gyakorlatnak megfelelően, szakszerűen és a jogalkotási törvény szerint járt el.
Információnk szerint az eltérő értelmezés valószínű oka az lehet, hogy az elfogadott törvénycsomag felépítése a szavazások következtében jelentősen átalakult. Ezt próbálták meg utólag a rendelkezések újraszámozásával korrigálni. Ezzel azonban az államfő hivatalának értelmezése szerint már megváltozott a jogszabály.
Az Alkotmánybíróság egyébként egy korábbi állásfoglalásában kimondta: "Az Országgyűlés által megszavazott rendelkezések bármilyen más módon történő átírása, az ilyen gyakorlat kialakítása sértené a jogbiztonság elvét és a jogalkotás alapvető szabályait."
A Népszava a vizsgálatról és annak eredményéről szerette volna megkérdezni Soltész Istvánt, az Országgyűlés főtitkárát is, ő azonban semmit nem kívánt a megjelent közleményhez hozzáfűzni.
- Számomra egyértelmű, hogy ha hiba történt, az az előterjesztő mulasztása miatt történhetett meg. - nyilatkozott lapunknak Vastagh Pál szocialista országgyűlési képviselő. A volt igazságügy-miniszter utalt arra: a kormánynak egy hete van az esetleges koherenciazavarok kiküszöbölésére. A módosító indítványokról történő parlamenti szavazás után ugyanis a törvénytervezet az illetékes tárcához kerül. Itt a következő heti határozathozatalig van arra idő, hogy összevessék az eredeti előterjesztést az elfogadott módosításokkal és így kialakítsák a végszavazáshoz szükséges egységes szöveget. Arra a kérdésre, hogy mi történt volna, ha az eddig még nem kihirdetett törvénycsomagot aláírja a köztársasági elnök, Vastagh Pál úgy válaszolt: ebben az esetben az Országgyűlésnek kellett volna törvénymódosítással orvosolnia a hibát.
Hack Péter, az SZDSZ frakcióvezető-helyettese elképzelhetőnek nevezte, hogy az Alkotmánybíróság, ha megállapítja az eltéréseket, visszaadhatja a Tisztelt Háznak a törvényt azért, hogy megszüntesse a jogszabályon belüli koherenciazavarokat. A politikus elmondta: az előző parlamenti ciklusban több esetben is előfordult, hogy valamelyik minisztérium hibázott, így nem a megfelelő szöveg került vissza a parlament illetékes osztályához. Ott azonban mindig észrevették és korrigálták a tévedéseket.
Az elmúlt nyolc évben ilyen típusú hiba még nem történt a jogalkotás területén – mondta Halmai Gábor egyetemi tanár, alkotmányjogász. A szakértő szerint az Alkotmánybíróságnak tisztáznia kell majd, hogy a Göncz Árpád államfőhöz eljuttatott szöveg valóban különbözik-e a parlament által elfogadottól. Amennyiben bebizonyosodik, hogy több helyen mást tartalmaz a szöveg, akkor az Alkotmánybíróságnak írásban kell jeleznie a köztársasági elnök felé, hogy fenntartja-e előzetes
normakontroll-kérelmét akkor is, ha a parlament által elfogadott szöveget kapta volna meg. Halmai szerint az ügy jogilag nehezen értelmezhető, inkább csak politikai jellegű felelősség állapítható meg, hogy az apparátusban ki követte el a hibát.

*

Az Áder János házelnök által elrendelt vizsgálatról lapunk tegnap megszólaltatta Hende Csabát, az Igazságügyi Minisztérium politikai államtitkárát. A megjelent mondat szerint "Hende Csaba kijelentette, hogy feltétlenül kíváncsi lesz Áder János házelnök az üggyel kapcsolatos magyarázatára." A politikai államtitkár a Népszavához tegnap eljuttatott levelében hangsúlyozta, hogy ő csupán annyit mondott: "Kíváncsian várja a házelnök úr által elrendelt vizsgálat eredményét."